A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

Csáky család 1799. október 15-i ülése döntött a margitai bolt cenzusáról.

142 A Lónyay család 1813. december 24-i ülése úgy intézkedett, hogy meg kell akadályozni az eszenyi lakosok „alattomos átjárását" a Tiszán. A lakosoknak a család kezelésében levő révet kellett igénybe venniük.

143 A XIX. század második felében a családülés határozta el a regálémegváltást. A Csáky család 1889. július 27-i ülése pl. Csáky Albint bízta meg a regálémegváltási eljárás vezetésével.

144 Előfordult, hogy a közös javakat nem maga a család kezelte, hanem bérbe adta. Ebben az esetben a bérleti ügyekről a családülés döntött. A bérlet tárgya lehetett maga a közös jószág vagy a regáléjövedelem. A családüléseken csaknem mindig szerepeltek bérleti ügyek. A Csáky család 1788. szeptember 11-i ülésén tárgyalták például Körösszeg, 1799. október 15-i ülésén Kenézipuszta, Kis- és Nagytóti, Boldogasszonytelek, Szöcsköd Bihar megyei birtokok bérbeadását.

145 A család 1837. június 2-i ülése megállapította, hogy a cséfai, kővági és kisújfalvi bérleti szerződések a következő ülésig lejárnak, ezért még azon az ülésen döntöttek róluk. Az 1845. évi családülés utasította a családi ügyészt, hogy a bérletet tábláztassa be. Az ügyész szerint azonban erre nem volt szükség, mivel a bérlő óvadékot tett le. Az 1873. június 4-i üléshez a bihari javak bérlője azzal a kérdéssel fordult, hogy megkapja-e további évekre is a bérletet. Az ülés határozata szerint a régi bérlő kapta meg a bérletet, a szerződésen azonban változtatásokat javasoltak.

146 A Harruckern család 1812. július 22-i ülése döntött az apácai puszta bérbeadásáról. A pusztát a békéscsabaiak vették bérbe. Az ülés elrendelte, hogy egy rész minden évben ugarnak maradjon, évente a gyep egy részét is fel kellett szántani. Az 1830. június 9-i ülés határozata szerint a közös puszták bérletének lejárta előtt negyedévvel ki kellett azt hirdetni. Az árverés mindig Szarvason volt, a szerződések három évre szóltak. Az árendát a család tisztviselői szedték be.

147 A Kállay család 1840. május 26-i ülésén szerepelt a kaszaperi puszta bérlete. A pusztát Tótkomlós lakossága akarta bérbe venni. Az ülés úgy határozott, hogy a pusztát a debreceni vásár idején tartott árverésen kell bérbe adni. Az árverést újságban hirdették meg, illetve Tótkomlóst külön értesítették róla.

148 A családülés foglalkozott a regáléjövedelmek bérbeadásával is. Leggyakrabban a kocsmát, a sörfőzést, a pálinkamérést és a vásártartást adták bérbe. A bérletet minden esetben újságban hirdették meg. A családülés azonban még bérlet esetén is ügyelt, hogy a bérlő a kocsmában jó bort mérjen.

149 A mészárszék bérlete rendszerint a kocsmával járt együtt.

150 A családülés foglalkozott kisebb bérleti ügyekkel, pl. boltok bérbeadásával is.

151 A családülés hatásköre volt a bérlőt ért veszteség vagy kár esetén a haszonbérleti díj mérséklése vagy elengedése. A Kállay család 1811. augusztus 17-i ülése pl. „a bankócé142 P 71. 1799. okt. 15./4. 143 P 451. 1813. dec. 24. 144 P 76. 1889. júl. 27. 145 P 71. 1788. szept. 11., 1799. okt. 15. 146 P 72. Családülés, 1837. jún. 2., 1845. jún. 3., 1873. jún. 4. 147 P 418. 1812. júl. 22., 1830. jún. 9. 148 P 343. Családülés, 1840. máj. 26. 149 Uo. 150 P 343. Családülés, 1796. júl. 30. 151 P 343. Családülés, 1793. febr. 7.