A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

gálták felül. 1844-ben a számvizsgáló bizottságot „ujabb atyafiakkal" kellett megerősíteni.

107 Az osztályos bizottság feladata a hagyatékok felosztása volt. 1796-ban a kallói határban működött ilyen bizottság: szőlőföldeket osztott.

108 1853-ban a Harruckern család küldött ki osztályos bizottságot a szarvasi osztály felmérésére. A bizottságnak egy mérnök tagja is volt.

109 Az úrbéri bizottság a jobbágyok panaszaival, a dézsmaszedés ellenőrzésével foglalkozott.

110 A Máriássy család 1843-ban bizottságot küldött ki a Kotterbach- és Hultsikpusztákon „elszaporodott zsellérek" összeírására. Az összeírás célja az volt, hogy a család több censust szedhessen.

111 Jelentős volt még a gazdasági bizottság működése. A bizottság biztosította a közös vagyonkezelés összhangját, különös tekintettel a haszonbérletekre és a földtulajdoncserékre.

112 Alkalmi bizottságként megemlíthető a Máriássy család által 1798-ban a Lőcséről Gömör megye felé vezető postaút megállapítására

113 és az 1813-ban a Lónyay család által a folyóvizeknek faúsztatás céljából való megtisztítására kiküldött bizottság. 114 Bizottságot küldött ki a Kállay család ülése 1816-ban a tiszavarsánypusztai határjeleinek felújítására,

115 a Csáky család 1840-ben a királydaróci és kéci perekben egyezség megkötésére.

116 Mindezek a bizottságok azonban már kisebb jelentőségűek voltak. A családülés hatásköre igen sokrétű volt. Nehéz ugyanis meghúzni a határt a család közös ügyei és az egyéni, ági problémák között. Ezért az ülés hatáskörében nemcsak közös ügyeket találunk. A hatáskör a közös ingatlan és pénzvagyonra, ezzel összefüggésben az úrbéri és kegyúri ügyekre, a közös perekre, a jogszolgáltatásra (úriszék) és a családi levéltárra terjedt ki. A továbbiakban e szerint csoportosítva tárgyalom a hatáskört, illetve a következő fejezetben a családülés működését. A családülés hatásköre tehát a következő volt: A) Ingatlan vagyon (jövedelmek). Közös javak, jövedelmek (elidegenítés, elzálogosítás, visszaváltás, összeírás, közös jövedelmekről számadások, közjövedelmek felosztása javak igazgatási ügyei, osztatlan javak felosztása). Regálék (kocsmáitatás, húsmérés, mészégetés, bányászat, vásárok, taxák, rév, regálék megváltása). Bérletek (közös ingatlanok, regálék, boltok, bérleti szerződések, díj, kaució). B) Úrbéri, egyházi ügyek (panaszok, kérelmek). Igazgatás. Úrbéri ügyek (dézsma, dézsmaváltság, taxák, állattenyésztés, legeltetés, erdő, makkoltatás, megváltás, földfoglalás). 107 P 343. Családülés, 1840. máj. 26., 1844. nov. 11. 108 P 343. Családülés, 1796. júl. 30. 109 P 418. 1853. júl. 11. A mérnök nem volt családtag. 110 P 343. Családülés, 1796. júl. 30., 1797. aug. 8. 111 P491. 1843. jún. 20. 112 P 71. 1886. máj. 24. Fasc. 699. Alapítványi okirat 1886. 113 P491. 1789. jún. 21. 114 P 451. 1813. dec. 24. 115 P 343. Családülés, 1816. jún. 7. 116 P 72. 1840. jún. 2.