A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VIII. Jogszolgáltatás
nézzék meg, és becsüljék az épületet". Ugyanezen ülés rendelte el: pro cautela jegyzőkönyvezzék, hogy a károlyi harmincados Nagy utcai házát a hozzá tartozó kaszálóval és szántóval eladta. 518 A következő ülés Pap István özvegyének szerződését, aki a régi téglaszínben levő földviskóját adta el, hagyta jóvá. 519 1782-ben Svoboda nagymartom szappanfőző két hold szántóját 212 Ft-tal drágábban adta el, mint ahogy az uradalom becsülte. A hercegi rendelkezés megszegéséért 212 Ft büntetést vetettek ki rá. Svoboda a kismartoni bizottságtól kérte ennek elengedését. A pénz felét azonban — példamutatás céljából — kifizettették vele. 520 1782-ben Franck János sztrecséni lakos tett panaszt a kismartoni bizottságnál az úriszék ítélete ellen, mely házát a hozzá tartozó telekkel, melyet 45 év előtt mint üres sessiót 21 Ft-ért vett, másnak ítélte. A bizottság az úriszék ítéletét módosította: „Mivel Franck 40 évi birtoklással jogot szerzett hozzá, az övé." 521 1797-ben Németh Györgyné a körmendi tisztiszék védelmét kérte, mert földjeit — melyeket a házával együtt nem adott el — a vevő erővel el akarta venni. A vételi szerződést a tiszttartó vizsgálta felül. 522 1798-ban More Sámuel csákvári lakos eladta házát Szakái Pál jobbágynak. Közben azonban Jelentkezett egy nemes ember, hogy átvenné tőle a házat". More házát — miután Szakái költségét megtérítette — a nemes kapta meg. 523 A Széchenyi-féle gazdasági bizottság 1804-ben foglalkozott — ügyészi jelentés alapján — egy házeladással. A házat a szomszéd vette meg. Ezt követően azonban jelentkezett egy másik vevő, aki — arra hivatkozva, hogy a ház az ő eleié volt — meg akarta venni. A bizottság szerint „csak az árát akarta felverni, igy az első vétel az érvényes, mivel a szomszédnak amúgy is praesumptioja volt". 524 1808-ban egy fél azért fordult ugyanehhez a bizottsághoz, hogy „ipa őt ház vételére kényszeríti". A bizottság határozata: „A dolog a közelebb tartandó úriszékre haliad." 525 A kluknói tisztiszék 1810-ben azzal halasztotta a következő ülésre egy házeladás jóváhagyását, hogy „a közeli barátok közül nem jelentkezik-e vevő". 526 özv. Karpelyáné ugyanettől a széktől 12 botot kapott, mert zsellérházát az uradalom tudta nélkül akarta eladni. 527 Babjek Onda folkmári lakos 1810-ben kérte néhai Klein János uradalmi hajdú zsellérházának átírását, mivel a pénzt érte letette. A tisztiszék, tekintettel Klein János hajdú hűséges szolgálatára, engedélyezte az átírást. 528 Az 1812. márciusi ülésen mutatta be jóváhagyásra 145 Rft-ról szóló házeladási szerződését ifj. Révay János illésfalvi zsellér. 529 A keszthelyi tisztiszékhez fordult 1826-ban alsózsidi Kozma István. Előadta, hogy 70 Ft-ért megvette Szennyei János zsellérházát; 5 Ft foglalót is adott. Szennyei a házat mégsem neki, hanem egy harmadik személynek akarta eladni. A szék határozata szerint s18 P 397. A. 1. 1760. febr. 23. 519 Uo. 1760. márc. 19. 520 P 162 Prot. Esterháza, Fasc. 3. 1782. jul./25. 521 Uo. 1782. JÚ1./58. 522 P 1322. Tisztiszék, 1797. febr. 12./1. 523 P 187. 1798. jan. 29./832. 524 P 623. Gazd. biz. 1804./665-673. 525 Uo. 1808./506. 526 p 74 Tj sz tiszék, 1810. szept. 2./1. 527 Uo. 1810. szept. 9./5. 528 Uo. 1810. dec. 2./1. 529 P 73. No 30. 1812. márc. 8./762.
