A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VIII. Jogszolgáltatás
a jobbágyi birtokokat az uradalom híre nélkül adni-venni tilos. Ezért az eladást megsemmisítették. A tiszttartó állapította meg, hogy Szennyei tudta-e viselni a zsellérházzal járó terheket. „Ha nem, el kell tőle venni és másnak adni." 530 Hasonló esettel találkoztam a következő évből is. Szappanyos József a Rezi hegyen levő szőlőjét 150 Ft-ért, uradalmi engedély nélkül eladta. A Festetics tisztiszék határozatára a szőlőt árverés útján eladták, „mivel az alattomos szőlőeladás a rendszabás szerint tilalmas". 531 1827 márciusában volt napirenden Kümöves Benedekné keresete: „Anyja ősi szőlő jószágot adott el, rendeltessék az vissza neki magának." A keszthelyi szék szerint a szülők a javakat szabadon eladhatták. Különben is anyja régebben adta el a szőlőt, „a paraszti birtokban uralkodó praescriptio ideje lejárt". 532 A Csákyak tisztiszéke 1829-ben 50 Rft-ra értékelte Hudák István kluknói házacskáját. Ezért a vevőnek még 10 Rft-ot rá kellett fizetnie az árra. 533 1834-ben Kotsis Péter 150 Ft-ért vette meg Buri Ferenc házát, melyet az uradalom csak 30 Ft-ra értékelt. „Mivel az alku a méltóságos uraság által meg nem engedtetett" — a mezőlaki tisztiszék rendeletére Burinak a 120 Ft különbözetet meg kellett térítenie. Buri erre a célra szolgálatját és gazdasági eszközöket ajánlott fel. Ugyanez a tisztiszék tárgyalta a Ruzsás György—Buri Györgyné-féle házcserét is. Előbbi házát 217, utóbbiét 395 Ft-ra becsülte a szék. A cseréért Ruzsás 178 Ft-ot fizetett a nőnek. 534 Az 1830-as évektől kezdve a kluknói tisztiszék a jegyzőkönyvhöz a jóváhagyott szerződést is csatolta. Ez történt pl. 1838-ban Duraskó Pál richnói jobbágy 300 Ft értékű házeladási vagy Kontros János kluknói jobbágy negyed jobbágytelekről szóló eladási szerződésével. 535 Házeladási és csereszerződések jóváhagyása volt az 1843. februári tatai tisztiszéki ülés napirendjén is. 536 Igen bonyolult kérdéseket vetnek fel az ingatlanokhoz kapcsolódó zálogügyletek. Szántó Imre a nagybérlet melletti „kis bérletnek" nevezi az inskripciót, vagyis a birtoknak bizonyos pénzösszeg ellenében való lekötését, 537 mely magával a zálogügylettel volt azonos. 53 Az uradalmak azonban ezeket az ügyleteket is felügyeletük alatt tartották. 539 Előfordult, hogy tehetősebb parasztjaiknak maguk is adtak zálogba telkeket, 540 vagy officiálisaik, katonáik, cselédeik, hű jobbágyaik szolgálatait ezzel kívánták jutalmazni, esetleg elmaradt fizetésükért kárpótolni. 541 Már az első általam ismert — 1716. évi — kékkői tisztiszéki ülés napirendjén szerepelt zálogügy: Boldis Jakab lesti lakos irtványföldjének elzálogosítása. 542 1732-ben három németkeresztúri jobbágy kért inskripciót telkére a körmendi tisztiszéktől. 543 530 p 2?4 Tisztiszék) 182 6. dec. 29./12. 531 Uo. 1827. máj. 11./58. 532 Uo. 1827. márc. 9./3Ó. 533 P 74. Tisztiszék, 1829. márc. 29./15. 534 P 187. 1834. okt. 12./10. 535 p ?4 Tisztiszék) 1838 jan 3/2., ápr. 4./22. 536 P 210. 1843. febr. 25-/57-63. 537 ' / * Frank Ignác az inscriptiot „mulo adomány -nak nevezi, megkülönböztetve ezzel az örök adomány (perpetua donatio)-tól (Frank I. 275.). 538 Varga János 1969. 412.; Varga E. 1974. 184.; Szántó 18. 539 Prímási utasítás 393. 540 N. Kiss 122. 541 Varga János 1969. 412. 542 P 1769. Tisztiszék, 1716. aug. 2./5. 543 P 1322. Tisztiszék, 1732. ápr. 2.
