A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VIII. Jogszolgáltatás
Kirbergnek „a szemére hányják, hogy selma". 230 1774-ben Martin Ferenc csanálosi lakos társaival a vetéskor két véka búzát elrejtett és a csomaközi csordásnak eladott. Tettüket in benevolo examine beismerték. Mások példájára, ő és társai az egész helység előtt 50-50 kemény pálcát kaptak. 231 Simony István a rédei uradalmi erdőből „az apparátushoz tartozó vasszerszámot" lopott. A Zichyek suri tisztiszéke 12 bottal büntette. 232 181 l-ben négy tanú vallotta, hogy egyes hidegségi jobbágyok a lehullott szőlőt összeszedték és négy-öt akó mustot csináltak belőle. Egyikük arra biztatta a többit, hogy ha az ispán és a hegymesterek nem engednék a szőlőt összeszedni, verjék meg, üssék agyon őket. Az ügy a cenki gazdasági bizottság elé került, további sorsa ismeretlen. 233 1818-ban Rusznák Onda zsakaróci jobbágy az uradalmi bányából vasércrudat lopott. 12 botot kapott és 5 Rft kártérítést fizetett. 234 1823-ban a keszthelyi tisztiszék 25—25 botot szabott ki Sós Jánosra és két társára, akik a rezi pincét feltörték. 235 1835-ben ugyan e tisztiszék tudomására jutott, hogy az ispán szolgálója a robotcédulákat a nyitott ládából rendszeresen lopkodta és pénzért árulta. A szolgáló, ki tettét beismerte, 15 korbácsot kapott. Anyja — aki tudott a lopásról — „agg, nyavalás volta miatt" nem korbácsot, hanem 18 órai kenyéren és vízen töltött börtönt kapott. A kár megtérült. 236 A tatai tisztiszék az 1830-as években gyakran foglalkozott a rendszeressé vált uradalmi gabonalopásokkal. 237 A birtokkormányzatot foglalkoztatták egyéb, nem az uradalom sérelmére elkövetett vagyon elleni cselekmények. Szembetűnő, hogy ezek esetében sohasem alkalmazták a robot-, sokkal inkább a börtön- és botbüntetést. 1743-ban a kluknói tisztiszék ítéletére két pásztor egy asztag széna lopásáért 50—50 botot kapott, az orgazda kocsmáros 6 Rft-ot fizetett. 238 A Máriássy család 1746. márciusi ülése több pórácsi lakost háromszoros ökörlopásért 100 bottal büntetett. 239 1751 decemberében a kismartoni bizottság előtt Strasser Mátyás lopásért 30 botot és kiutasítást kapott. Beismerte tettét, de súlyosbító körülményként értékelték, hogy a corpus delicti nem került elő. Ugyanekkor Hödl Mátyás, aki a lopott dolgokat visszaadta — szokatlanul szigorú büntetésként — háromszor 90 botot kapott. Az igen elterjedt orgazdaság csökkentésére 1756-ban a commissio az összes hercegi községben kihirdette, hogy gyanús emberektől vásárban, országúton senki se vásároljon. 240 1779-ben a kallói úriszék négy ökör ellopásáért egyévi börtönt és 120 botot szabott ki. 241 1785-ben a rédei uradalmi erdőből Simon István vasszerszámot lopott. A Zichyek tisztiszéke 12 bottal büntette. Ugyancsak 12 botot kapott egy zsák ellopásáért Grosz Mihály suri lakos, ezenfelül a zabot meg kellett térítenie. 242 230 231 232 233 234 235 236 237 238 239 240 241 242 P 397. A/l. 1760. nov. 11. P 397. A/2. 1774. okt. 8./283. P 707. Tisztiszék, 1785. febr. 8./2. P 623.Gazd. biz. 1811. okt.9./730. P 74. Tisztiszék, 1818. okt. 18./62. P 274. Tisztiszék, 1823. aug. 27./33. P 279. Iratok, A/IV. 5800. 1835. Szabad 188-189. P 74. Tisztiszék, 1743. márc. 31. P 491. 1746. márc. 1. P 108.Fasc. B.Nol4. et NB. 1751. dec./6.; P 155. Bizottság, II. k. 1756. máj./21. P 343. Úriszék, 1779. ápr. 13. P 707. Tisztiszék, 1785. febr. 8./2., nov. 5-/3.
