A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VIII. Jogszolgáltatás
1804-ben a kövesdi ispán jelentette a cenki gazdasági bizottságnak, hogy Kántor József jobbágy robotban búzát vitt a soproni piacra. Útközben Kopházán megháltak és ezalatt két mérő búzát elloptak tőle. „A gondatlanság miatt azonban ne az uraság szenvedjen kárt" - mondta a bizottság. 243 1810-ben Joó István a Csákyak tisztiszéke előtt tett panaszt gazdasszonya ellen, aki „tőle elment és bizonyos dolgokat elvitt". A tiszttartó kapta a feladatot, hogy keresse meg az asszonyt, a községi bíró és az esküdtek jelenlétében hallgassa ki, a lopott dolgokat kerítse elő, vegye leltárba és juttassa vissza Joóhoz. 244 Az illésfalvi tisztiszék előtt 1812-ben két jobbágynő, kiket in flagranti kaptak háromnegyed mérő árpa lopásán, 30-30 korbácsot kapott. 245 1817-ben a divényi jobbágyok a kékkői gabona vermeket feltörték és onnan nyolc kila gabonát loptak. Az ügyben a kékkői és a divényi (mindkettő Balassa) uradalom közös tisztiszéke ítélkezett. 246 A következő évben Gölnic bányamezőváros panaszára vizsgálat folyt két zsakaróci jobbágy ellen, akik 90 Rft-ot loptak: „A benevolum examen alapján bebizonyosodott a lopás." Az egyik megtérítette a pénzt és 24 botot kapott. A másik — aki betegségét orvosi bizonyítvánnyal igazolta — testi büntetést nem kapott, hanem 15 napi uradalmi munkát kellett végeznie. 247 A Festeticsek 1823. augusztusi tisztiszéke 25 botot szabott ki pince feltöréséért, 1827-ben hat pálcát egy üveg repceolaj ellopásáért. A vádlott által elszenvedett kétnapi börtönt beszámították. Ludasi Rozália „ki urát többnémű tolvajlással hűtlenül elhagyta", a keszthelyi széktől hat korbácsütést szenvedett el. Mindössze két inget és egy kendőt lopott. Rudimén Ignácot azzal vádolták, hogy egy meghalt kőműveslegény öltöztetése közben annak zsebéből 35 Rft-ot ellopott. A vizsgálat során megállapították, hogy nem lopta a pénzt, hanem az ajándékba kapott ruha zsebében találta. Ezért csak dorgálásban részesült. Az általa talált összegből 2 Ft-ot a temetés költségeire fordítottak. 248 1827-ben az illésfalvi uradalom jobbágyai Lőcse város erdejéből 30 Rft értékű fát loptak. A Csákyak tisztiszékének intézkedése: az uradalom a kárt két héten belül fizesse meg a városnak, a tetteseket büntesse meg. 249 1843-ban a richnói malom segédjét kisebb mennyiségű — 10 icce — liszt lopásáért ugyanez a szék 10 bottal büntette és kötelezte a kár megtérítésére. 250 Az istenkáromlást, káromkodást — különösen ismétlődés esetén - más fórumok szigorúan büntették. 251 A tisztiszéki gyakorlat enyhébb volt: 12 botot vagy börtönt szabtak ki érte. A kapuvári uradalomban pl. 12 Ft volt a büntetés. 252 A pannonhalmi főapátság 1712. évi utasítása 6-12 Ft büntetést helyezett kilátásba, ha valaki a szőlőhegyen „attával, teremtettével vagy másrul szitkokkal átkozódik, veszekszik, verekedik, lop, kárt tészen". Ha ilyent tapasztalt, a hegymester a tiszttartójának jelentette az esetet. 253 Az 1752. évi prímási utasítás a tiszttartó feladatává tette: vigyázzon, 243 P 623. Gazd. biz. 1804. febr. 4./93. 244 p ?4 Tisztiszék> 1810 aug 19 j 2 . 245 P 73. No 30. 1812. márc. 8./76S. 246 P 1769. Tisztiszék, 1817. jan. 29./1. 247 P 74. Tisztiszék, 1818. okt. 25./65. 248 p 2?4 Tisztiszék) 182 7. m árc 30./52., aug. 27./33., szept. 8./89-90. 249 P 73. No 43.1827. márc. 18. 250 P 74. Tisztiszék, 1843./1. 251 Eckhart 131. 252 IványiBéla 281. és köv. 253 Récsey 55-56.
