A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

vés nem volt akadálya, hogy megyei megkeresésre, királyi parancsra, jobbágyokat ne állítsanak vádlottként elő. Ebben az esetben is előbb az uradalmi szervek hallgatták ki a jobbágyot, „hogy semmit se mulasszanak el".

30 Lényeges körülmény volt az úriszék háttérbe szorulásában a költségesség. Erre már Acsády Ignác rámutatott, példaként a nagykereki úriszék költségeit hozva fel. „A költség tetemes volt — írja —, mivel az úriszék tekintetes tagjai jó étvággyal voltak megáldva."

31 Ezért már a XVIII. század elején előfordult, hogy pl. a Mannersdorf uradalom költségkímélés végett Buda városnak engedett át egy házasságtörő nő és férfi jobbágya fölötti bíráskodást.

32 Eckhart szerint az úriszék jövedelmező volt, költségeihez a peres feleknek is hozzá kellett járulniuk.

33 A bírságolási rendszer megszűntével azonban az úriszéktartásból jövedelem nem származott, az ítélkezés a felek számára ingyenes volt.

34 A költségek ugyanakkor jelentősek voltak, ami a birtokkormányzat testületi szerveinek — családülés, tisztiszék, gazdasági bizottság, igazgató tanács stb. - állandó témául szolgált. 1758-ban pl. a kismartoni commissio az ozorai úriszék jelentéséből azt a következtetést vonta le, hogy „azon túl sok személy vett részt; ezt csökkenteni kell".

35 A Forgách család a szigorúan vett úriszéki kiadásokon, valamint a tiszttartó napidíján kívül más költséget nem fogadott el. 1793-ban a Károlyiak számvevősége javasolta, hogy a vásárhelyi úriszék tagjai ne 200, hanem csak 125 Ft-ot kapjanak.

36 Megközelítőleg ekkora összeget kaptak az úriszék tagjai a Dél-Dunántúlon is. A mozsgói, üszögpusztai, somodori és siklósi Batthyány uradalomban évi 1700-ra is felment az úriszéktartás költsége. Ugyanakkor az összes tiszti fizetés évi 3000 Ft volt.

37 1813-ban a körmendi tisztiszék sokallta azt a két öl fát, melyet az úriszék négy nap alatt elfutott. Hangoztatták, hogy „ezenkívül más természetbeniek is szükségesek a bíráskodáshoz, sőt élelmezési költségek is adódnak".

38 Nem volt olcsóbb az úriszéktartás az egyházi nagybirtokon sem. 1819-ben egy kétnapos úriszék a kemencéi uradalomnak 280 Ft-jába került. A bíráskodásban részt vett a megyei ügyész, három patvarista, az uradalmi ügyész, három tiszttartó,jegyzőként az uradalmi írnok, három megyei szolga, az ügyész szolgája és egy uradalmi hajdú.

39 1839-ben a Csáky család ügyésze Kővágón úriszéket tartott. A családülés sokallta az elszámolt kiadásokat és 12 Ft-ot vissza akart fizettetni. Az ügyész arra hivatkozott, hogy „a konyhai és asztali készületek, valamint a Váradról hozott szakácsné sokba került". A család végül is felmentette a visszafizetés alól. Az 1845. évi cséfai úriszék költségeit (tagok ellátása, élelmezés, napidíjak stb.) a bérlő viselte. A családülés engedélyére a költségeket a bérleti díjból levonták. A következő, 1846. évi elszámolás szerint a három cséfai úriszék költsége 417 Pft volt. Az összeget a családülés ismét soknak 30 P 108. Fasc. B. No 31. et NB. 1759. instr. 31 Acsády 345. 32 Bónis 1962. 68. 33 Eckhart 30. 34 35 36 37 38 39 Degré 1961.108.; Eckhart 1946. 224. P 155. Bizottság, III. k. 1758. máj. 13. P 1882. 1792/17.; P 406. Prot. 1793. aug. 7./1086. Degré 1961. 108., 126. P 1322. Tisztiszék, 1813. febr. 2./7. Arch. saec. Jur. Titulus 8. Cassalia.; Fasc. B. No 97/231. 1819. júl. 7.