A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VIII. Jogszolgáltatás
dolga volt. 6 A dombóvári uradalom 1729. évi instrukciója is arról beszél, hogy a „tiszttartó a gonoszokat megbüntetni el ne mulassza". 7 A gyakorlat ebben az esetben egyezett az utasításokkal: a felügyelő, a tiszttartó, az ügyész fokozatosan elsőbírósági hatósággá nőtte ki magát. 8 A községi bírák útján feljelentett vagy más módon tudomásra jutott bűncselekmények esetében a nagyobb uradalmakban nem a birtokos, hanem valamelyik tisztje tűzte ki a széktartás idejét. A XVII. században általános volt az uradalmi tisztek széken kívüli — elsősorban szóbeli — bíráskodása. Eckhart a bírságolás forrásai között első helyen az uradalmi tisztek által, szék tartása nélkül szedett büntetéspénzeket említi. Ez azonban elsősorban csak az alábbi bűncselekményeket érintette: másnak megtámadása vérontással, kék foltokat, daganatot okozó verés, hatalmaskodás, kisebb lopás, paráznaság (bikapénz). 9 Degré ezekhez veszi az ünneprontást, a vetés letiprását és a fakivágást. 10 E büntető ügyeken kívüli vagyoni perekben is döntöttek uradalmi tisztek, elsősorban uradalmi ügyészek. ítéleteik ellen az úriszékhez lehetett fellebbezni. 11 A Forgách uradalmaknak adott instrukció „a gazdaságbéli tiszteket uradalmi bíráknak tekéntvén", a kriminalitás mellett a vagyoni, örökösödési és osztályos ügyeket utalta hatáskörükbe. 12 Minderre azonban az volt jellemző, hogy nem valamely birtokkormányzati szerv, hanem a szervezet egyes tagjai bíráskodtak. Az uradalmi tisztek úriszéken kívüli bíráskodása a XVIII. század első felében is megmaradt. Erről részletesen ír Degré fentebb idézett művében. 13 Az úriszék elnöki tisztjét a XVIII. században is csak nagy ritkán látta el maga a földesúr, a convocatusok között az ügyészen kívül jelen volt legalább egy-két uradalmi tiszt: tiszttartó, számtartó, számvevő, ügyészi actuarius stb. 14 Hasonló volt a helyzet a kincstári uradalmakban, ahol ispáni szék (sedes spanalis) működött. ls E korban a földesúri bíráskodás kivételezett jogállása csorbulást szenvedett. Az 1729:41. tc.5. §-a megtiltotta, hogy uradalmi tisztek a tanúk meghiteltetésénél jelen legyenek. Kisebb bűncselekmények esetén Mária Terézia Urbáriuma legfeljebb három napi robot vagy elzárás, behajthatatlanság esetén férfiaknál 24 pálca-, nőknél 24 korbácsütés büntetésről beszél. Rövid időre felfüggesztette az úriszékek működését a jogszolgáltatás József-kori átszervezése. Az 1836. évi országgyűlésen az úriszékről szóló törvényjavaslat feletti vita teljesen felfedte a földesúri bíráskodás válságát, majd az az évi 10. tc. teljesen kitiltotta az uradalmi tiszteket az úriszékről. Kossuth Lajos 1841'. január 23-án a Pesti Hírlapban ennek ellenére még mindig arról írt, hogy az előírásokat félretevő uradalmi tisztek a közvélemény ellenőrzése nélkül játszhatták a kényúr szerepét. A földesúri joghatóságot végül az 1849:9. tc. 4. §-a szüntette meg. Az úriszéken kívüli földesúri bíráskodás — nem lévén törvény által szabályozva — kevésbé volt kitéve mindennek a korlátozásnak. Az úriszék legnagyobb hátránya a 6 Alsólendva 98. 7 Merényi 1898. 82-83. 8 Jármay 31. 9 Eckhart 61., 63. 10 Degré 1961. 112. 11 Degré 1961.114. 12 P 1882. 1834. jan. 1. 13 Degré 1961. 113. és köv. 1 Degré 1961. 115-117. 15 Berlász 399.
