A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban
12. Vallásügy A vallásüggyel való foglalkozás egyrészt a földesúr kegyúri jogából következett, másrészt közigazgatási feladatokhoz kapcsolódott. A kegyúri jog intézménye a középkorból átplántált és a földbirtokhoz fűződő jogok és kötelezettségek összessége volt. Eredetileg a feudális birtokos a birtokán emelt egyházzal és papjával, mint magáéval, illetve a maga alkalmazottjával rendelkezett. Később az egyház által kreált kegyúri jog recipiálásával megoszlott a hatáskör a földesúr és a püspök között. 321 A kérdés jelentőségét mutatja, hogy gróf Károlyi Antal „minden religiot illető dolgokat" magának tartott fenn. 322 A többi nagybirtokon a kegyúri jogot a birtokos jóváhagyásával a kormányzati szervek gyakorolták. Ez magában foglalta az egyházi személyek kinevezésével, ellátásával, az egyházi épületek, intézmények fenntartásával, az egyházi pénzkezeléssel, alapítványokkal kapcsolatos, valamint a különböző vitás ügyeket. A dombóvári uradalomnak 1729-ben adott utasításban az állt, hogy üresedés esetén a tiszttartó „a pécsi püspöknek az uraság nevével jó és becsületes embert praesentáljon". 323 1750-ben a kluknói tisztiszék — a püspök úr szerencsés megérkezésével — azt a reményét fejezte ki, hogy egy szorgos és arra érdemes plébánost kap a helység. 324 1752-ben a gyulakeszi új plébános invesztitúráját a csobánci uradalom megakadályozta, mivel kinevezése az uradalom praesentatiós jogának megsértésével történt. A püspök az aktusra válaszképpen az uradalom általjavasolt személyt nem ismerte el. 325 1761-ben komoly összetűzés volt a Károlyi birtokhoz tartozó Darócon. A görög katolikus vikárius a község és az uradalom akarata ellen „erővel tartotta a papot". A falusiak erre lakatot tettek a templom ajtajára, megakadályozva ezzel egyházi tevékenységét. A károlyi gazdasági bizottság a vikáriushoz írt levelében feltette a kérdést: honnan vette az autoritást ahhoz, hogy a község akarata ellen papot tartson Darócon? „Míg az Isten az Uraságot haza hozza, a földesúrnak akaratja nélkül senki új papot a faluban nem vihet." 326 A kinevezésen és invesztitúrán kívül az uradalmak más egyházi kérdésekbe is beleszóltak. így pl. a hercegi hitbizomány javasolta a rozsnyói püspöknek, hogy a hidvég-ardói, almási és szilasi plébániákhoz helyezzen káplánokat is, mert a nép sok és szétszórtan lakik. 327 1752-ben a fraknói tisztek és szolgák panaszt tettek, hogy - különösen az öregeknek - nehezükre esett télidőben a hegyről a templomba lemenni. Ezért rossz időben nem is tudtak részt venni a vasár- és ünnepnapi misén. A kismartoni gazdasági bizottság az atyákkal szerződést kötött: évente egy hordó borért, hat-hat mérő búzáért és kétszeres gabonáért, valamint négy öl fáért fent a várban tartsanak misét az uradalmi tiszteknek és szolgáknak. 328 A plébánoson és káplánokon kívül még számos egyéb egyházi alkalmazott működött. Ilyenek: a harangozó, a gondnok, egyházfi, tanító, kántor, 329 akik az egyházi 321 Lásd erről bővebben: Kollányi. 322 P 397. A 1. 1760. mára 6 323 324 325 326 327 328 329 Merényi 1898. 78-79. P 74. Tisztiszék, Fasc. 4. No 17. 1750. aug. 12. P 155. Bizottság, II. k. 1753. jan./5. P 397. A 1. 1761. márc. 12. P 162. Fasc. 2. 1781.aug./7. P 108. Fasc. B. No 20. et NB. 1752. jún./7. Szendrey 1968. 52.
