A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban

mellett néha más feladatot is elláttak. A károlyi orgonista pl. egyúttal városi kapus is volt, a városi taksákat szedte.

330 Az egyházi személyek készpénz- és természetbeni fizetését rendszerint a tisztiszék vagy a gazdasági bizottság határozta meg. A kismartoni bizottság pl. 1755-ben foglalkozott a plébános készpénz-javadalmazásával. Ugyanakkor a volt prépostnak, megélhetésének javítására, 100 Ft-ot adtak.

331 A cenki gazdasági bizottság 1812-ben újból rendezte a felsővidéki plébánosok fizetését.

332 A készpénzen kívül az egyházi személyek különböző természetbeni juttatásban részesültek. A károlyi gazdasági bizottság 1760-ban a helybeli piaristáknak 18 font viaszgyertyát, 62 szekér tűzifát, a bazilitaknák 100 karónak való fát, a várkápolna lámpásába egy font faolajat adott. A királydaróci prédikátor a nagyerdőről 10 szekér tűzifát vihetett.

333 A kismartoni commissio viszont elutasította a csácai plébánost, aki arra hivatkozott, hogy az áradáskor kár érte, magát és káplánját nem tudta eltartani. A bizottság „annál is inkább elutasította, mivel nevezett gazdag, könnyen meg tud élni".

334 1810-ben a kluknói tisztiszék a helybeli plébánosnak 40, a folkmárinak 20 öl fát szavazott meg.

335 A természetbeni járandósághoz tartozott az egyházi személyek földhasználata'. A kismartoni prépost pl. szőlőt kapott az uradalomtól. 1755-ben a bizottság megállapította, hogy a szőlők rossz állapotban voltak és egyre romlottak. „El kell adni ezeket, az árát biztos helyre kell tenni, évi kamataival a kismartoni prépostság rendelkezik."

336 A daróci udvarbíró 1760-ban kaszálót adott „a plébánosnak, a prédikátornak, az oláh és a zsidó papnak és mestereknek".

3371

1817-ben az igmándi plébános a tatai tisztiszéknél tett panaszt amiért az egyik dűlőben az ő földjei kisebbek voltak, mint a prédikátoré. A tisztiszék a mérnököt és a kasznárt küldte ki helyszíni vizsgálatra.

338 Néhány adat arra utal, hogy egyes helyeken a plébánostól úrbéri szolgáltatásokat követeltek. 1794-ben tárgyalta a károlyi tisztiszék a helybeli tisztelendő szőlőkilenced mérséklésére irányuló kérését.

339 A környei templomatya 1845-ben 15 nap gyalogrobottal tartozott. A tisztiszék „kegyelemből elengedte" neki, a robotot (a jegyzékben) kiadásba tették.

340 Az egyházi személyek által természetbeni javadalomként kapott és használt földekhez — ha arra külön kedvezményük nem volt — robotszolgáltatás nem járt. A kismartoni bizottság 1752-ben a lévai papok „kihágásával" foglalkozott, akik az erdőkben jobbágyokkal vágatták a fát. A lajtapordányi plébános 1754-ben csak azzal a feltétellel kapott fát, ha szállításához jobbágyokat nem vett igénybe.

341 1781-ben a süttöri jobbágyok vonakodtak a plébános földjét megművelni. A kismartoni bizottság szükségesnek tartotta, hogy a legközelebbi canonica visitatiókor vegyék írásba: nem kötelesek 330 P 397. A 2. 1772. márc. 7-/87. 331 P 108. Fasc. B. No 30. et. NB. 1755. dec./17. 332 334 335 P 623. Gazd. biz. No 258-259. 1812. 333 P 397. A 1. 1760. febr. 1., 2., 27., márc. 17. P 162. Fasc. 3. 1782. júl./47. P 74. Tisztiszék, Fasc. 15. No 78. 1810. okt. 21./5. 336 P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1755. dec./16. 337 P 397. A 1. 1760. júl. 29. 338 P210. 1817. nov. 29./4. 339 P 406. Prot. 1794. nov. 25./1200. 340 P 187. 1845. ápr. 12./2. 341 P 108. Fasc. B. No 20. et NB. 1752. ápr./2.; No 30. et NB. 1754. okt./5