A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban
gőzhajói sertés-szállás közé" akarták áthelyezni. A tisztiszék nem vette figyelembe a köztisztasági indokot és csak saját költségükön engedélyezte az áthelyezést. Reverzálist kértek a molnároktól, hogy ha az uradalomnak kell a hely, lebontják az épületet. 271 Néhány — a herceg Esterházy kismartoni, fraknói, kőszegi, lékai, sopronnyéki, pecsenyédi, a tatai Eszterházy és a keszthelyi Festetics — uradalomban kórház is működött. Esterházy Pál herceg 1753-ban bízta meg az alszámvevőt és a levéltárost: készítsenek tervet a kismartoni hercegi kórház javainak, telkeinek jobb szabályozására. 272 Az 1754. decemberi bizottsági ülés tárgyalta a kórház nagyobb mérvű kiépítését, amit még Esterházy Pál nádor végrendeletileg hagyott meg örököseinek. 273 Barta János nyavalyatörős legényt, aki az árvapénztárban levő 90 Ft-ját a kórházra szándékozott hagyni, azzal az indokkal nem vették fel a tatai kórházba, hogy „gyógyíthatatlan nyavalyatöröst nem lehet felvenni". 274 A kórházak fenntartását azzal is igyekeztek biztosítani, hogy elrendelték: a jobbágyok végrendeletei csak akkor érvényesek, ha az örökhagyó a kismartoni, lékai vagy a sopronnyéki kórházra legkevesebb öt garast hagyományozott. Van példa arra is, hogy a jobbágyok végrendeleteiket valamelyik hercegi kórháznál helyezték letétbe. 275 Festetics Kristóf 1765. szeptember 20-i végrendeletében — amelyben majorátust alapított, és melyre Festetics György gróf 1783-ban kért uralkodói jóváhagyást — úgy rendelkezett, hogy a keszthelyi javakat bíró örökös, „gondoskodjék az ispitálról. Vegye fel az igyefogyott személyeket, elsősorban a született keszthelyi fiakat, vagy keszthelyi tartományban levő jobbágyi fiakat és régi szolgákat." 276 A kórház bevételei főleg hagyatékokból adódtak. Az örökölt tőkéket kamatra helyezték ki, abból tartották fenn a kórházat. 1767-ben pl. 5199 Ft volt a bevétel. A kórház 1805-ben külső betegektől — többek között — az alábbi ápolási díjakat szedte: 12 jobbágyi betegtől 18 napra 6 Ft 37 kr-t, a „practicáns úrtól" 14 napra 9 Ft 45 kr-t és Laci uradalmi kocsistól 4 napra 1 Ft 40 kr-t stb., összesen 61 Ft 9 kr-t. A felsorolás azt mutatja, hogy az ápolási díjakat progresszíven állapították meg. 277 A kórház orvosa havonta írásban jelentett a Directoratusnak. Irt az emlékezetesebb betegségekről, gyógyszerekről, panaszokról stb. 1841 júniusában pl. 47 Ft 15 kr bevételt jelentett. Ez a korábbi maradvánnyal együtt 264 Ft 20 kr készpénzállományt jelentett a kórház pénztárában. 278 A kórházban meghalt személyek ingóságait az uradalom kapta meg. 279 A kórházhoz kapcsolódott a munkaképtelenné vált öregek, betegek szegényházi elhelyezése. Az uradalmi kórházakban volt ugyanis néhány hely, melyet ezeknek tartottak fenn. 1810-ben a kluknói szegényházba azzal a feltétellel vettek fel egy jobbágyot, ha az istállóra és a kertre is ügyel. Ugyanakkor az uradalmi kovács felvételéhez csak 271 P 210. 1848. ápr. 1./3. 272 P 108. Rep. 82. Kismarton, Fraknó 1713-1787, Nyék 1641-1785, Pecsenyéd 1778-1861, Bécs, Buda, Waltersdorfi kórházi alapítmány 1741-1803.; P 187. II. 9. Csákvári kórház,1850-tól; P 155. Bizottság, 1753. szept./2. 273 P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1754. dec./19. 274 P 210. 1829. nov. 14./2. 75 P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1754. okt./4.; 1756. márc./16. 276 Komáromy 565. 277 P 274. Kórház, 1767., 1805. 278 p 279 _ IratQkj Nq 12 7/723. 1841. jún. 14. 279 P 274. Tiszttartóság, 1803. ápr. 4.
