A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban

ság 1803-ban összeíratta a Szulok helységben megégett házakat, segítségnyújtás céljából.

262 1818-ban Kluknón nagy tűzvész pusztított; 16 jobbágy- és 5 zsellérház égett le, összesen 41 család károsult. Mindnyájan épületfát kaptak az uradalomtól és jobbágyokat rendeltek ki kézirobotra házuk újjáépítéséhez.

263 10. Egészségügy, állategészségügy, jótékonyság A nagybirtokkormányzat ellátott bizonyos egészségügyi, közegészségügyi teendőket. Járványok idején közreműködött a kordon fenntartásában, szállást adott megyei orvosoknak. Széleskút községnek pl. a járvány idején, az egészségügyi kordonnal kapcsolatban kiadásai voltak, emiatt a kismartoni bizottsághoz fordult.

264 Körös megye seborvosának szállását a körmendi tisztiszék két szobával és istállóval bővítette, „mert jobb egy uradalmi házat bővíteni, mint telket adni a megyének erre a célra" — mondták.

265 Saját jobbágyaik gyógyítására kevesebb gondot fordítottak, de vannak adataink erre vonatkozólag is. 1780-ban a bittsei orvos kérte a kismartoni bizottságot, hogy évente néhány mérő gabonát adjon, hiszen már 20 éve gyógyította a jobbágyokat és ezért semmi fizetséget sem kapott. A bizottság igazolást kért a szolgabírótól és a tiszttartótól, hogy az orvos valóban kezelte a szegény jobbágyokat. „Hogy az uradalmat ne molesztálja, évi négy mérő gabonát kap" határozott a commissio.

266 A következő évben a feketevárosi seborvos, Würitz József kérte, hogy az uradalom fizesse meg neki egy robotban szerencsétlenül járt legény nyolc hétig tartó ápolását. A bizottság azt válaszolta, hogy „elvihette volna a legényt a pozsonyi irgalmasokhoz, akik néhány vödör bort kértek volna csak az ápolásért. Nem azért, mintha ez kötelessége lenne az uradalomnak, hanem puszta jószívűségből 7 Ft 40 kr-t kap. A többi 6 Ft 40 kr kosztpénzt keresse a legényen."

267 A lévai megyei orvos, aki a birtokkerület jobbágyait is kezelte, fáradságáért a meghalt patikus természetbeni járandóságát kapta meg. „Nevezett szorgalmas ember, megérdemli a patikus természetbeni járandóságát, de szállását nem kapja meg" — válaszolták neki.

268 1802-ben Máderer Bertalan kőműves a csákvári kert falának építése közben lábát törte (egy kődarab ráesett). „Minthogy az uraság dolgában történt rajta ez a szerencsétlenség és szegény, nincsen neki miből élni, minden napra, méglen a curában lészen, pro substantia egy portio kenyér és fél font hús assignáltatott."

269 A fejérvári őrkanonokság seborvosa 1833-ban 200 Ft készpénzt, 15 akó bort, 15 öl fát, 100 mérő búzát, 40 mérő kevert búzát, 10 mérő zabot, 8 kocsi szénát, 2 kocsi szalmát és 1 öreg sertést kapott.

270 1848-ban a gönyüi molnárok arra hivatkozva kérték bódéjuk áthelyezését, hogy jelenlegi helyén, a fogadó mellett, sok volt a tisztátlanság. A bódét a „major és a 262 263 264 265 266 267 268 P 623. Gazd. biz. No 527/1803. P 74. Tisztiszék, 1818. jún. 14./43. P 108. Fasc. B. No 26. 1752. jún. Res./26. P 1322. Tisztiszék, 1812. jún. 23./4. P 162. Fasc. 1. Prot. Kismarton, 1780. máj./67. Uo. Fasc. 2. 1781. aug./47. Uo. Fasc. 4. 1782. JÚI./49. 269 P 187. 1802. jan. 12./3. 270 Bojt 97.