A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban

javasolták. Erről értesítették a kanizsai ügyészt (úriszéket).

251 Kísérletet tettek a tisztiszékek a görög és zsidó kereskedők visszaszorítására.

252 Ügyeltek az uradalmak a mértékek és az árak betartására. 1760-ban pl. a károlyi gazdasági bizottság összeszedette a mértékeket és összehasonlította a megyei jegyzékkel. Megállapították, hogy az összes mérték hibás volt. Elrendelték, hogy a jövőben 12 Ft büntetés jár a hibás mérték használatáért.

253 1810-ben a Csákyak tisztiszéke tudomást szerzett arról, hogy a kassai mészárosok — arra hivatkozva, hogy a falvakban drágán vették az állatokat — drágaságot okoztak. A szék megtiltotta, hogy bárki is állatot adjon el nekik. „Ha nemes ember, az állatot elkobozzák, ha paraszt, még meg is büntetik."

254 9. Tűzvédelem Közigazgatási feladat volt az ebben a korban jelentkező tűzvédelem. A gyakori tűzvészek, a belőlük adódó károk arra kényszerít ették az uradalmakat, hogy foglalkozzanak a tűz megelőzésével. A károlyi gazdasági bizottság rendeletére pl. Nagykárolyban minden utcában kellett vascsáklyát tartani. Ezért a város bírája felelt.

255 A csákvári tisztiszék 1795-ben elrendelte „tűz ellen való fecskendő" beszerzését. A praefectus azt jelentette, hogy olyant, mint amilyen Tatán van, nem kapni Pozsonyban 800, Budán, Pesten 700, Komáromban 650 Ft-on alul. Az ülés úgy határozott, hogy Csákvárott olyan fecskendőt kell csináltatni, mint amilyent Komárom megye csináltatott 400 Ft-ért.

256 A tisztiszék megvizsgáltatta, hogy hány sövénykémény volt még az uradalomban.

257 A lakosokat igyekeztek rászorítani, hogy fakéményeik helyett téglából építsenek újakat. 1811-ben a Csákyak tisztiszéke pl. csak úgy adott támogatást Illésfalva tűzkárosultjainak házuk újjáépítéséhez, ha kéményük szilárd anyagból készül. Ehhez a téglát ingyen adták.

258 A tűz megelőzésére szigorú szabályokat hoztak. A kluknói tisztiszék pl. 12—15 korbáccsal és elkobzással büntette azokat az asszonyokat, akik a lent a kemencében szárították és ezzel tüzet okozhattak.

259 1812-ben a cenki bizottság arra kötelezte a hamuzsírégetés bérlőjét, hogy a fát csak a kijelölt helyre hordja és ott égesse el. „Csak így lehet megakadályozni, hogy a tűz tovább kapjon és kárt tegyen" — mondta a commissio.

260 A tűzkárt szenvedetteket támogatásban részesítették. 1758-ban pl. a kismartoni bizottság a kaboldi uradalomhoz tartozó Kishársfa károsultjainak — egy 1738. évi hercegi utasításra hivatkozva — „a szokásos szabadságot" nyújtotta.

261 A cenki bizott251 P 1322. Tisztiszék, 1781. okt. 8./5. 252 P 1769. Tisztiszék, 1817. jan. 29./10.; P 397. A 1. 1760. márc. 1. 253 P 397. A 1. 1760. febr. 26. 254 p ?4 Tisztiszékj 1810 ápr j j

7 255 P 397. A 2. No 185. 1772. máj. 2. 256 P 187. 1795. okt. 3./2. Uo. 1798. jún. 26./870.;okt. 1-2./896. P 73. Fasc. XLVI. 1811. máj. 16./2. P 74. Tisztiszék, 1809. okt. 2./1. P 623. Gazd. biz. No 331. 1812. ápr. 9./b. P 155. Bizottság, III. k. 1758. máj./38. 257 258 259 260 261