A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VI. Birtokgazdálkodás
javítás szükséges". 25 1793-ban a nagykárolyi vár javítása szerepelt az igazgató tanácsi ülés előtt. 26 1798-ban volt napirenden a csákvári kastély építése. A helybeli tisztiszék megállapította, hogy a helyszínen és Bogláron elegendő kő és tégla állott rendelkezésre. A zsindelyt a száki uradalmi raktárból, a követ Etyekről hozták. A kastélyból a színházba vezető folyosó kőműves és kőfaragó munkái 108 Ft-ba kerültek. Az építkezésen — szerződés alapján — Jankovszky bécsi „képíró", Rausner győri fazekas, Pauer tatai üveges, valamint a csákvári lakatosok dolgoztak. 1798 decemberében derült ki, hogy az új épülethez nem készült árnyékszék. A tiszti ülés elrendelte, hogy az istálló végében, a fakamra mellett, ássanak — illetve köveztessenek ki — egy gödröt, hogy „a mocskot legyen hová hordani". Az udvarban két „formális secretumot" ástak, dupla ülőkével. 27 A Batthyányak nagykanizsai tisztiszéke foglalkozott a homokkomáromi kastély javításával. Elrendelte, hogy abban a részben, „ahol a lakájok fognak lakni, a vakolatot és bolthajtásokat addig bontsák meg, hogy a stukatúr előjöjjön. 28 1807-ben a herceg Enyingre érkeztekor „nem tetszéssel állapította meg, hogy a villa még mindig nem készült el". 29 1812-ben az enyingi kastély és vadaskert kerítésének javítása szerepelt a körmendi tisztiszék előtt. A kerítés tövises fából készült. Az ülés felhívta az uradalom figyelmét, hogy „a munkát nem aratás idején, hanem tavasszal kell elvégeztetni". Ugyanez évben foglalkoztak a körmendi villa falainak és tetőzetének reparációjával. 30 1813-ban — az udvarbíró halála után — kőműves vizsgálta meg és leltározta a németújvári kastélyt. Jelentése szerint a portrészobából nyolc darab elefántcsont figura hiányzott. Az igazgató tanácsi ülés szerint azonban ezért „nem lehet az elhunytat felelőssé tenni". 31 A kastélyépületeken kívül a kormányzati szervek a legkülönbözőbb gazdasági épületek fenntartásával foglalkoztak. 1751-ben pl. a kismartoni bizottság engedélyezte, hogy a pordányi és csornai pajta tetejét náddal javítsák meg, mivel zsindelyezésre a tetőzet nem volt megfelelő. A következő évben a kőszegi magtár reparációja volt napirenden, hogy „a gabonát jobban lehessen őrizni". 32 1792-ben jelentették a keszthelyi tisztiszéknek, hogy a kőművesek a csurgói pincét megcsinálták. „A ház födeléről lefolyó esőmosást most kisebb költséggel lehetne megcsináltatni, mint ha a kár nagyobb lenne" — mondták. 33 Ugyancsak az esőcsatornákról határozott az 1810. évi kluknói tisztiszék: elrendelte, hogy az két héten belül legyen kész. 34 A szék egyezett meg a siroki mesterrel 1000 darab zsindely készítéséről (á 4 Rft 30 kr). 35 A cenki gabonamagtár és szénapajta építéséről a cenki bizottság kötött szerződést. 36 1834-ben a kékkői tiszti ülés rendelte el, hogy a podluzsányi pajtakapura és moslékosvályúra 25 P397. A/2. 1772. márc. 14/102. 26 P406. Prot. 1793. febr. 9./93/1. 27 P 187. 1798. máj. 26./859., dec. 11./900-901., 903. 28 P1322. Tisztiszék, 1766. ápr. 4./5. 29 P 1328. Fogaim. 1807. aug. 5. 30 P 1322. Tisztiszék, 1812. júl. 23./15., 17. 31 P 1322. Tisztiszék, 1813. febr. 2. 32 p 108. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. dec/106.; No 20. et. NB. 1752. ápr./6. 33 P 279. Iratok, 1792. jún. 15. 34 P 74. Tisztiszék, 1810. szept. 2./10. 35 Uo. 1810. máj. 5/1. 36 P 623. Gazd. biz. 1804. júl. 22./S24.
