A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VI. Birtokgazdálkodás
való fát a kasznár Losoncon vásárolja meg. Egyúttal utasította a számtartót, hogy a vételárat az uradalmi pénztárból fizesse ki. 37 A Csákyak 1837. augusztusi tisztiszéke szerint a meszesgödörben kevés volt a mész, ezért hozatni kellett Sperndorfból. Szabályozták, hogy építkezéshez négy colos deszkát használjanak, hogy a vastagabb fa a falat szét ne nyomja. 38 Kiemelten foglalkoztak kutak fenntartásával. 1751 decemberében pl. a kismartoni bizottság 48 Ft-ot utalványozott ki a vihar által tönkretett, beomlott köpcsényi kút javítására. 39 1779-ben a keszthelyi tisztiszék előtt volt a kéméndi uradalomhoz tartozó páli major kútjának ásása és a szepetki kúthoz kávák készítése. 40 1789-ben a németújvári tisztiszék kifogásolta, hogy az udvari kút lánca még mindig nem készült el. „Igyekezni kell vele" — mondták. 41 1798-ban a csákvári kastély mellett a házas zsellérek saját költségükön kutat építettek. Az uradalom a kútágast a bokodi birkamajor kertjében levő kútról, a kútgémet a fenyőerdőből ingyen adta hozzá. 42 1810-ben a kluknói tisztiszék az uradalmi kút kerekével foglalkozott. 43 1826-ban Bittermann József keszthelyi lakos a helybeli igazgatóság előtt tett panaszt az uraság emberei ellen, akik az ő házában levő kutat használták. Az igazgatóság a következő levéllel fordult az úriszékhez: „A kutat mindig használták az uradalom tisztviselői, kik a szomszédban laktak. Ajtót is csináltattak, hogy könnyebben használhassák.. Kérjük, a viszálykodás megelőzésére, az úriszék ítélje meg, hogy tovább is használhassák." 44 Fontos volt az udvartartásban, ellátásban szerepet játszó sütőkemencék karbantartása. 1765-ben pl. a nagykanizsai tisztiszék rendelte el, hogy a vadaskerti összeomlott sütőkemencét egy héten belül javítsák meg. 45 1772-ben a nagykárolyi gazdasági ülés Bemard építőmestert bízta meg a várbeli sütőkemencék reparációjával. 46 1820-ban a tatai pékház tetejének lécezése megromlott. A tiszti ülés az épületírnokra bízta gazdaságos megjavíttatását. 47 Különleges feladatként jelentkezett néhány nagybirtokon a fürdők fenntartása. A források két ilyenről tudósítanak: a herceg Esterházy birtokon levő Sérc és a gróf Festetics-féle Hévíz fürdőről. 1760-ban a sérci fürdőház két lakószobából, konyhából, éléskamrából, két fürdőszobából, 12 fürdőkádból, kis kertből, színből és istállóból állott. Építése 1750 Ft-ba került. A kismartoni bizottság szerint „a fürdőház jó helyen fekszik, bérbe lehet adni". 48 1792-ben a keszthelyi igazgatóság a Hévízen épített „fürdőház útjának csinálására, árkolására", 885 öl föld megmozgatására 103 Ft-ot engedélyezett. A keszthelyi tiszttartóságnak 1802-ben jelenteni kellett, hogy gondoskodtak-e a víz naponkénti tisztításáról, a „fürdésben' pénzek beszedésének ellenőrzéséről". 49 37 P 1769: Tisztiszék, 1834. okt. 9./8. 38 P 73. 1837. aug. 30./44. 39 P 108. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. dec./56. 40 P 274. Lev. k. 1779. jún. 14., 21. 41 P 1322. Tisztiszék, 1789. jún./8. 42 P 187. 1798. márc. 15./852. 43 P 74. Tisztiszék, 1810. febr. 11./7. 44 P 279. Iratok No 307/1447. 1826. dec. 3. 45 P 1322. Tisztiszék, 1765. nov. 14./9. 46 P 397. A/2. 1772. febr. 29./78. 47 P 210. 1820. júl. 22./16. 48 P 182. Fasc. v. No 9. 1760. 49 P 279. Jkv. 1792. nov. 19.; P 247. Tiszttartóság, 1802. máj.
