A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

II. A birtokkormányzat és a birtokszervezet fejlődése

kapcsolatban — néha levelezésben

9 - állottak, figyelemmel kísérték egymás rendelkezéseit.

10 Ez eredményezte azután, hogy az ország két végében fekvő Esterházy hercegi és Károlyi birtokok kormányzata hasonlóságot mutat. A nagybirtok — a fenti célok megvalósítására — már Mohács előtt kialakította igazgatását és szervezetét. Feladata volt az igazságszolgáltatáson kívül az adószedés, az uradalom és a falvak irányítása, a munka megszervezése.

11 A — tartományi nagyságú — birtok központja egy-egy vár volt, élén a várnaggyal. Neki volt alárendelve a fegyvereseket vezető tiszt, az udvarbíró, a sáfár, a számvevő, a deák és a kulcsár. Az udvarbíró felügyelt a bírákra, a vámosra és a majorosra, erdőőrökre, gulyásokra, csikósokra, molnárokra, kocsmárosokra stb.

12 Az esztergomi érsekség uradalmainak élén 1489-ben provisor és számvevő állt, őket követte rangban a jegyző, a procurator, a várnagy, írnok stb., összesen 82 fő. Ha ehhez hozzávesszük az érsekség 64 főnyi személyzetét, viszonylag magas számot kapunk.

13 Nádasdy Tamás vártartományainak élén praefectusok álltak, gazdasági és birtokkormányzati — tehát nem katonai — funkcióval.

14 A veszprémi püspökség birtokait az udvarbíró vezette, aki egyúttal a püspök kincstárnoka is volt. Alárendeltjei a várnagyok és a tiszttartók voltak.

15 Amint a rendelkezésünkre álló néhány adatból is kitűnik, a Mohács előtti magyar nagybirtok szervezete fejlett volt, nyilvánvalóan meg tudta azt a célt valósítani, amelyet létrehozói vártak tőle. A birtokszervezetnek ez a felépítése csak a török által meg nem szállt területeken maradt fenn. A nagybirtokosok e területekre szorulva irányították tovább uradalmaikat. Ez az időszak elsősorban az ország nyugati szélén fekvő nagybirtokoknak kedvezett, itt jöttek létre azok a szervezeti és igazgatási formák, amelyek korszakunkra a többi uradalmak példaképeivé váltak. A németújvári uradalom pl. az egyre gyarapodó Batthyány birtokok központja lett. 1576-ban 66 helységet fogott össze, amelyek négy — strémi, őrségi, horvát és német(újvári) - tartományra (sáfárságra) voltak felosztva. Élén az udvarbíróval négy sáfár és a falusi bírák igazgatták az uradalmat.

16 1634 és 1648 között a németújvári udvartartás 220 személyből állott.

17 A szalonaki uradalmat az udvarbíró (mindig nemes személy) kormányozta. Három kerület (Rohonc, Szent mihály, németségi tartomány) volt, élén egy-egy sáfárral. Ők feleltek a robotmunkáért, az úrbéri szolgáltatások begyűjtéséért, a jobbágyok szökéséért, a telepítésért, a rendért és a békességért. A falusi bírák minden szombaton a sáfárnál jelentkeztek a következő hétre szóló parancsok átvételére.

18 A majorok személyzete a XVII. század derekán a majorosispánból, majorosnéból, szolgálólányból, juhászból, pásztorból és béresből állott.

19 Az esztergomi főkáptalan birtokai két nagy (garamszentbenedeki és esztergomi) birtokkerületre oszlottak, élén a praefectussal és a mellérendelt udvarbíróval. A 9 Zimányi 1972. 2i. 10 Mérey Klára 1975. 34.; Ravasz 37. 11 Sinkovics 25. 12 Fügedi 1974. 138-139. 13 Fügedi 1960. 552-553. 14 Komoróczy 30. 15 Holub 14-18. 16 Varga 1958. 256.; Bán 25-26. 17 Zimányi 1968. 45. 18 Varga 1958. 61. 19 Zimányi 1962. 31.