A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
II. A birtokkormányzat és a birtokszervezet fejlődése
praefectusok rendszerint — egy—három évi megbízással — papok voltak. A főkáptalan évente két—három magas rangú személyt — commissariust — küldött a praefectus ellenőrzésére. 20 A kapuvári uradalomban — a korszakunkat közvetlenül megelőző időben — 1690-ben 50—100 Ft fizetéssel tiszttartó, számtartó, kasznár, kulcsár és sáfár működött. 21 Mielőbb azonban korszakunk birtokkormányzatának fejlődésére térnénk, szükségesnek látszik a fentebb már érintett területi, földrajzi szempont érvényesítése, hiszen — amint arra már Magyary Zoltán is rámutatott — az adminisztráció kiépítésének módja szorosan alanyának — a földbirtoknak — viszonyaival függött össze. Nem szándékozom birtoklástörténetet adni — munkámnak ez nem célja, sőt meg is haladja azt —, hanem az uradalmak földrajzi elhelyezkedésével foglalkozom. Elsősorban abból a szempontból, hogy mekkora területet és milyen távolságot kellett a birtokkormányzatnak átfognia az eredményes gazdálkodás biztosítására. A továbbiakban térképeket közlök a Balassa, Batthyány, Csáky, herceg Esterházy, az esztergomi prímás, a fejérvári őrkanonokság, Festetics, Forgách, Károlyi, Széchenyi és a Zichy családok kezén levő birtokközpontok földrajzi elhelyezkedéséről. A térképeket — a fejérvári őrkanonokság 23 és a Károlyi család birtokainak 24 kivételével — magam állítottam össze. Közlésüket szükségesnek tartom a később elmondandók jobb megértése érdekében. Az első térkép 25 a Balassa család birtokait ábrázolja a XVIII. század második felében. Az alábbi birtokok három (Pozsony, Nógrád, Trencsén) megyében feküdtek (1. térkép): Eberhard (Pozsony m.) Divény (Nógrád m.) Kékkő (Nógrád m.) Vágbeszterce (Trencsén m.) Lényegesen bonyolultabb szervezetet feltételezett a Batthyányak kezén levő birtokállomány. Jellemzője, hogy zömmel dunántúli uradalmakból, illetve uradalmi központokból állott. Ezek megyék szerinti megoszlása a következő (1. térkép): Németújvár (Vas m.) Körmend (Vas m.) Rohonc (Vas m.) Szőce (Vas m.) Inta (Vas m.) Bicske (Fejér m.) Enying (Veszprém m.) Kanizsa (Zala m.) Sellye (Baranya m.) Siklós (Baranya m.) Ludbreg (Kőrös m.) M Varga 1958. 833. 21 Merényi 1902/A. 470-473. 22 Magyary 3. Bojt Térképmelléklet. 24 Éble 1911. Térképmelléklet. 25 r / u , , A térképeket a szerző állította össze.
