A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
II. A birtokkormányzat és a birtokszervezet fejlődése
II. A BIRTOKKORMÁNYZAT ÉS A BIRTOKSZERVEZET FEJLŐDÉSE Alihoz, hogy a nagybirtokos földesúr több száz szétszórt birtokrészét, faluját, pusztáját össze tudja tartani, birtokszerte gondosan kiépített szervezetre volt szüksége. 1 Ez a szervezet intézmények és emberek társadalmi csoportja volt, amely a társadalmi munkamegosztás fejlődése által meghatározott célok — az uraság hasznának növelése, 2 a nagyobb jövedelmezőség 3 — érdekében jött létre. Felépítését, működését formális előírások csak részben szabályozták, hierarchikusan felépített funkcionális rendszert alkotott. A feudális nagybirtoknak is megvolt a maga sajátos termelési és igazgatási szervezete, hiszen a munka bármilyen formában — és bármilyen társadalomban — feltételezi az irányítást. 4 Korszakunkat megelőzően ez a szervezet még nem alkotott rendszert, a szervezeti egységek alaptevékenysége által meghatározott tagolás volt rá jellemző. A kérdés vizsgálatakor ezért van nagy jelentősége annak, hogy a szervezetet ne válasszuk szét a működésétől. 5 A birtokkormányzati célok megvalósítására létrehozott szervezet tevékenysége térben tagozódott, így — különösen korszakunk előtt — erősen érvényesült a földrajzi elv. Már Wenzel rámutatott arra, hogy a nagybirtok terjedelme, földrajzi és éghajlati helyzete jelentős tényező. 6 Egy földesúr birtoka feldarabolt tulajdon, szétszórtan fekvő, egyedi javakból tevődött össze. Kivétel, ahol a nagybirtok egy összefüggő területet fogott át, vagy egymás mellett fekvő uradalmakból állt. Ez a szétszórtság hozta magával, hogy korszakunkat megelőzően nem annyira az ágazati vagy szakmai, hanem inkább a területi munkamegosztás érvényesült. Az uradalmak szervezeti felépítéséről kevés adat maradt fenn. Talán ez vezette Domanovszky Sándort ahhoz a megállapításhoz, hogy „az anyaggyűjtés a mezőgazdaság történetéhez sokkal nehezebb, mint az ipar vagy kereskedelem történetéhez. A mezőgazdaságnak nem voltak olyan szervezetei, mint a céhek, vagy olyan irányítói, mint a városok." 7 Ugyanezt ismételte meg Wellmann Imre 1937-ben a Domanovszkyemlékkönyvben megjelent munkájában. 8 A kutatások mégis azt mutatják, hogy a nagybirtok jelentős szervezettel, korszakunkban már szervezeti rendszerrel rendelkezett. Igen figyelemreméltó, hogy a különböző nagybirtokok kormányzata és szervezete nem mutat nagy eltérést. Ezt kétségtelenül azzal magyarázhatjuk, hogy irányítói 1 Sinkovics 8. 2 Szabad 49. 3 Eckhart 30. Gvisianyi 41. 5 Magyary 4. 6 Wenzel 347. 7 Jármay 3-4. 8 Wellmann 1937. 670.