Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

ságokat hozott létre, melyeket, mint látni fogjuk, a burzsoá jog igényeinek megfelelő miniszteri utasításokkal látott el.

130 Az átszervezés a curia félreállított tagjai körében elégedetlenséget, sértődöttséget okozott, s mint pl. Kemény Zsigmondnak egy, Szemere Bertalan miniszterelnökhöz intézett, fennmaradt levele mutatja, a változás a békepártnak sem volt tetszésére. A békepárti Kemény levelének azt a kitételét ugyanis, hogy „a hétszemélyes tábla és az országos törvényszék új bírái egészben nem nyerték meg a közhelyeslést", a saját pártja véleményének kell felfognunk, annál inkább, minthogy az idézett szavak olyan szövegrész után következnek, ahol Kemény éppen Kossuth rendelkezéseit kritizálja: az erdélyi kormánybiztosoknak az unióval kapcsolatban adott bizonyos utasítását „iszonyú ballépésnek" nevezi.

131 A békepárt ilyen felfogása megfelel annak a képnek, mely az új felsőbíróságoknak á magyar kormányhoz s a szabadságharc ügyéhez hű magatartásáról a fennmaradt adatokból kirajzolódik. A kormány intézkedéseivel egyetértést s a szabadságharc sikerébe vetett bizalmat leginkább az a buzgalom mutatja, mellyel a felső bíróságok, különösen a hétszemélyes főtörvényszék elnöke, Perényi országbíró, Vukovics erőfeszítéseihez kapcsolódtak, segítve a miniszter munkáját, ki a növekvő veszélyek ellenére a szervezést a részletekre is kiterjedő alapossággal, hosszú jövőt feltételező igényekkel folytatta. E munka során, a bíróságok személyi állományának a fentiekben ismertetett kicserélésével párhuzamosan, az intézmények új formájának kialakítását, megfelelő belső szervezetük és ügyvitelük kidolgozását is a szükséges perrendi reformokat is meg kellett oldani. A szóban forgó kérdéseket már a május 26-i rendelet is érintette, mely — Vukovics idézett javaslatával egyezően — kimondta, hogy az országos törvényszéken külön polgári s külön büntető osztály fog alakulni, s hogy a volt kir. tábla úrbéri osztálya megszűnik, ügykörét tehát a polgári osztály kapja meg.

132 A tárgy csakhamar ismét a kormány elé került. Kossuth ugyanis az új országbíró, Perényi Zsigmond kérésére, május 31-én minisztertanács elé vitte a kérdést, hogy a főtörvényszékek mikor kezdjék el működésüket, s a régi vagy más, újra szabályozandó eljárás szerint ítélkezzenek-e? Az ügyben hozott határozat az igazságügyminiszterre bízta, hogy a hétszemélyes főtörvényszék s az országos törvényszék elnökével tárgyalja meg azokat a módosításokat, melyeket az eddigi peres eljáráshoz és ügyvitelhez képest be kellene vezetni. A főtörvényszékek ítélkezésének megkezdésére pedig a határozat „végső határnapul" június 20-át tűzte ki.

133 130 Itt is utaltunk a 129. jegyzet adataira. — Min. lt. Ig. min. Eln. 1849: 2584 — E.461. Az új bírák s az átvett régi bírák számát a már említett adatok s a hétszemélyes és a kir. tábla 1848. évi ülósjegyzőkönyveiben található névanyag összehasonlításával állapítottuk meg. — A három új fő törvényszék segédszemélyzete (mint a tanácsjegyző, pertárnok, iktató, kiadó) és szolgaszemélyzete legnagyobb részt a volt curia alkalmazottaiból került ki: ezeket a jogutód felsőbíróság a maga jogelődjétől majdnem teljes létszámban átvette, csak kisebb kiegészítésekre s néhány újabban létesített állás betöltésére került sor. Min. lt. Ig. min. Eln. 1849: 2009-E.360, 2025-E.356, 2474E.425, 2491-E.148, 2660-E.515, 2683-E.530, 3236-E.676, 3246-E.680, 3247E. 679,3249-E.659, 3330-E.662. Sarlós 254-255. Sarlós szerint az új bírák s köztük az átvett régi bírák száma, illetőleg aránya 55 : 8 volt. Mi a fenti számokhoz jutottunk. 131 Kemény levelét közli Waldapfel III. 415, IV. 139. 132 Közlöny 1849. máj. 29. 437. 133 Kossuth XV. 447. 10 Varga Endre 145