Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
A határnapot az igazságügyminisztérium rendelet útján tudatta az említett, már az alakulás stádiumába került két felsőbírósággal (a váltófeltörvényszék új személyzetéből ekkor még senki sem volt kinevezve), s a június 20-i terminust a Közlöny útján is közhírré tette. 134 Ennek megfelelően — miután a két bíróság a volt curia épületét megkapta, s ott nagyjában elhelyezkedett — június 20-án működésük ünnepélyes megnyitására is sor került. Mindkét fórum alakuló ülését a maga elnöke vezette le, akik a hivatali esküt már előbb, június 16-án (együtt) a minisztériumban letették. 135 A bírák és egyéb alkalmazottak felesketését az elnökök végezték el az ünnepi ülésen, illetőleg a későbbi kinevezéseknél folyamatosan. 136 A felsőbíróságokkal kapcsolatos szervező munka most újabb nagy lendületet vett. Június 19-étől a hónap legvégéig sűrű aktaváltások történtek a javaslatokat, igényeket, jelentéseket felterjesztő bíróságok s a terveket, véleményeket kérő, rendeleteket leküldő, általában nagy aktivitással intézkedő igazságügyminisztérium között. A tárgyalások során tisztázódtak a legfontosabb kérdések, melyek a jogszolgáltatás új típusú felső szervernek kialakításánál megoldásra vártak. Az országbírói hivatal — személyzetének államosításával — feudális nagybírói kancelláriából a hétszemélyes főtörvényszék elnöki hivatala lett. 137 Megállapítást nyert, hogy e fórum 3 „osztály"-ban (vagy ,,tanács"-ban): 138 polgári, büntető és váltó osztályokban fog ítélkezni, az ítélethozatalhoz a két előbbinél a bíróság 11, a váltóosztályban 9 tagjának jelenléte szükséges. Újból megállapítást nyert, hogy a főtörvényszék bírái között (az elnökön s a két alelnökön kívül) rangkülönbség nincs, a munkában egyformán vesznek részt, pereket azonban nem referálnak, ezt a feladatot — a volt hétszemélyes és kir. tábla viszonyához hasonlóan — e legfelső szinten is az országos törvényszék bírái fogják ellátni. Viszont a két táblának eddig a kir. tábla elnökségén készült közös ítéletlevelei helyett ezután a két felső bíróság külön-külön ítéletleveleket állít ki, amihez az országbírói hivatal is megfelelő új pecsétet kap. — Az országos törvényszék a rendelkezések szerint egyelőre 3 tanácsban: 2 polgári és egy büntető tanácsban (az utóbbi helyett később majd egy „állandósítandó bűnvádi osztály"-ban) ülésezik s az ítélethozatalhoz mindkét ügykörben 9 jelenlevőre van szükség. A bírák közt itt sincs rangkülönbség, mindegyik azonos referensi munkát teljesít. Végül mindkét fórum működése folyamatossá válik, elavult törvényszünetek az ítélkezést többé nem akadályozzák. 139 134 Az igazságügyminisztérium említett, a minisztertanács után azonnal kiadott jún. 1-én kelt 1817. számú rendeletének az orsz. törvényszék elnökéhez intézett példánya fennmaradt Norm. 217. (Ez lett az alakuló bíróság 1. számú iktatványa.) A rendelet közhírré tett szövege Közlöny 1849. jún. 2. 453. 135 Mm. It. Ig. min. Eln. 1849: 2248-E.151, 2285-E.373, 2418-E.397. 136 A két bíróság alakuló üléséről részletes leírást ad Nagy Károlynak és Perónyinek az igazságügyminiszterhez intézett jelentése. Min. U. Ig. min. Eln. 1849: 3330 —E.662. Sarlós 357-359. 137 Min. It. Ig. min. Eln. 1849: 2029-E.357, 3249-E.659. 138 A két kifejezés az iratokban váltakozik. 139 Min. It. Ig. min. Eln. 1849: 2660, 2662, 2664-E.522, 2830-E.551, 3236-E.676, 3249 —E.659, 3330 —E.662. Az előadottakra vonatkozó legfontosabb iratok közül Vukovics jún. 19-i 2639. számú rendelete nem maradt fenn, szövege azonban megjelent a Közlönyben, 1849. jún. 22. 513.
