Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

függő perek elintézését sürgették; utána a nádor a legfelső bíróság első alakuló ülését bezárta.

16 A hétszemélyes tábla ülésével egyidejűleg, egy másik helyiségben (in palatio inferiore ejusdem Arcis Regiae) folyt a királyi tábla párhuzamos ülése. Ez azonban, minthogy a kir. tábla újjáalakulása már előbb megtörtént, sőt e bíróság az 1791. év tavaszán már egy törvényszakot is lefolytatott, a hétszemélyes tábla ülésénél kevésbé volt ünnepélyes. Alakiságai és tett intézkedései (személynöki megnyitó beszéd, állásbetöltéssel, fizetésrendezéssel kapcsolatos és más kebelbéli ügyek tárgyalása, perekkel kapcsolatos adminisztratív tennivalók) a törvónyszakok első üléseinek szokott formájától nem tértek el.

17 Az augusztus 22-i események után visszatértek a curia rendes hétköznapjai. Augusztus 23-án mindkét tábla ismét összeült, s a szent-istváni törvényszak munkájához hozzáfogott, e napon mindkét tábla az ítélkezést is megkezdte. A kir. tábla mindjárt augusztus 23-án Pesten jött össze, a hétszemélyes tábla azonban első 4 ülését még Budán tartotta, s csak augusztus 26-ától kezdve működött a kir. táblával együtt szintén Pesten. Mind a perek tárgyalása, mind az egyéb teendők intézése mindkét táblán a régi mód szerint kezdődött újra, a curia visszazökkent a régi kerékvágásba. József korszakának felszámolásához már csak három teendő volt hátra: a Budáról Pestre visszaköltözés teljes lebonyolítása, illetőleg befejezése, a curia anyagi helyzetének rendezése s a régi curiai alapítványok visszaszerzése. A Pestre visszaköltözés tárgyában az 1791. év tavaszától, a visszahelyezést kimondó törvény meghozatala óta, folyt a levelezés a kancellária, az országbíró, a kir. személynök, a kamara és a helytartótanács között. A curia saját épületét azonban — Pesten a Ferenciek terén — melyet a legfelső bíróság részére 1770ben vásárolt meg a kincstár, s melyet a Budára átköltözéskor II. József az egyetemnek adott, ekkor még visszaszerezni nem lehetett, így a curia részére más szállást kellett keresni. Erre a célra végül is a feloszlatott pálos rendnek (a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem központi épülete és jogi kara helyén állott) pesti rendházát jelölték ki. A tárgyalások úgy elhúzódtak, hogy az épületnek a curia számára kijelölt részét — melybe a kir. tábla 1791. május elején már ideiglenesen beköltözött — forma szerint csak 1791. június 13-án adta át a kamarai administratio e tábla kiküldötteinek, s a szükségesnek mutatkozó további átalakítások és javítások még bizonyos időt vettek igénybe. A curia teljes átköltözése Budáról s az új helyen való berendezkedés tehát, úgy látszik, csak augusztus végén vagy szeptember elején történt meg. (Az épületben a hivatali helyiségeken kívül a curia segéd- és szolgaszemélyzetének nagy része is lakást kapott.)

18 16 Prot. tab. septemviral. 1791, d. a. 17 Prot. tab. reg. 1791. aug. —dec. d. a. 16 Prot. tab. reg. 1791. aug. —dec. d. a. és Prot. tab. septemviral. 1791, d. a. (kiemeljük az ülésjegyzőkönyvek helymegjelölését). Norm. 94. és Rescr. reg. (kir. t.) I. 74, 689. A kir. táblai expeditornak a személynökhöz tett 1791. szept. 6. jelentése szerint az átköltözés ekkor már le volt bonyolítva: Személyn. It. Acta praes. 1464. — A szakirodalom egyes utalásai szerint (Hajdú 89 — 90.) Lipót király úgy rendelkezett, hogy az 1791-ben kiküldött regnicolaris deputatiók munkálatainak időtartamára, minthogy e munkában a curia számos tagjának részt kellett vennie, a két tábla menjen vissza Budára. Ügy látszik azonban, hogy a rendelet nem került végrehajtásra: az 1792 — 1795. években, amig a deputatiók működése tartott, sem a hétszemélyes tábla, sem a kir. tábla ülésjegyzőkönyveiben nincs nyoma annak, hogy a két fórum valamelyike