Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
töröltetnek, ez utat tárna fel arra, hogy a felek a No vus Ordo alatt befejezett s végre is hajtott minden pert felbolygassanak, s törlésüket kérjék, amiből perlavina, a birtokjogok felkavarása s nagy zavarok származnának. Ezért az ide-oda hajló fontolgatás azzal végződik, hogy mégis inkább az opposítiók lehetőségét kell vállalni, s nem a pertörlést választani, a szóbanforgó perek ítéletei tehát végrehaj tandók. A királyi tábla előtt folyamatban levő perek közül azonban azokat, melyeket nem érdemi, csak incidentális kérdésekben fellebbeztek a táblára, csakugyan törölni kell, s irataikat az első fokon eljárt bírósághoz visszaküldeni, hogy belőlük a felek becsatolt irataikat visszavehessek. Az érdemi kérdésben fellebbezett pereket viszont a kir. táblai tárgyalás előtt a törvényes graduális appelláció szerinti illetékes bíróságnak előbb felül kell vizsgálnia, ezért az ilyen ügyeket az említett fórumokhoz való továbbítás végett szintén vissza kellene küldeni az eddig első fokon eljárt bíróságokhoz. Ilyen ügyek az úriszékektől, a sz. kir. városoktól s a mezővárosoktól a Novus Ordo alatt a királyi táblára fellebbezett perek. De ezek közül a tárnoki szék és a személynöki szék elé tartozó városi pereket a királyi tábla saját maga, rövid úton tegye át a mondott fórumokhoz, a többit pedig küldje vissza a judicium subalternumoknak, hogy ezek továbbítsák azokat a vármegyékhez, ahonnan a sedria ítélete után ismét fellebbezhetők lesznek a királyi curiára. 132 A judicium subalternumok előtt indult, ott érdemi ítéletre került s a kir. táblára fellebbezett pereket e tábla revideálja, megengedvén fellebbvitelüket a hétszemélyes táblához. A hétszemélyes táblán jelenleg függőben levő pereket e fórum a most érvényben levő eljárás szerint intézze tovább, az április végén elintézetlenül maradó pereket pedig adja majd át a királyi táblának, hogy ott az új ítélőmesterek közt — a hétszemélyes táblán leendő referálás végett — kioszthatók legyenek. S minthogy a Novus Ordo miatt félbemaradt octavalis perek közül egyesek annakidején nem adattak át a kerületi tábláknak, melyekhez az új rend szerint tartoztak volna, hanem ezek a királyi táblán visszamaradtak, ezekre nézve a feleket (szintén körrendeleti úton) értesíteni kellene, hogy perüket most folytathatják, a régi rendből felvétel (leváta) nélkül visszamaradt perüket pedig május 1-től három hónapon belül felvehetik. A javaslat végül az országos telekkönyv, a provinciális tábla ügyével foglalkozik, s szükségesnek látja, hogy a hétszemélyes tábla felső helyről utasítást kapjon: mit tegyen a sok izgalmat okozó és sok panaszra alkalmat adó, most megszüntetendő intézmény irataival és személyzetével. A kir. curia fenti részletes tervét Végh Péter tárnokmester, a hétszemélyes tábla elnöke, és gr. Zichy Károly országbíró, a helytartótanács elnöke 133 egymás 132 A fellebbezésnek a Novus Ordo alatti rendszerét fentebb, a judicium subalternumok szervezésével kapcsolatban ismertettük. A Novus Ordo után a polgári perek az úriszéktől a sedrián át, a mezővárostól — annak jogállása szerint — az úriszóken, sedrián, esetleg a tárnoki széken át juthattak fel a kir. tábla elé. A sz. kir. városok egy részétől a fellebbezés a tárnoki széken át a kir. táblához történt, a többi sz. kir. város fellebbezési fóruma a személynöki szék volt, melynek ítéletét a kir. curiához nem lehetett tovább vinni. A javaslat a szóban forgó perekről e rendszernek megfelelően intézkedik. 133 Gr. Niczky Kristóf országbíró, a helytartótanács elnöke, akinek a József-féle reformok létrehozásában jelentős szerepe volt, 1787-ben meghalt. Utána mind az országbírói méltóságot, mind a helytartótanács elnökségét gr. Zichy Károly kapta meg.
