Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
tek az uralkodóhoz egymás hatáskörébe beavatkozás, a kétféle funkciót ellátni köteles alsó bányahatóságok másik irányú tevékenységének akadályozása és egyébb címen. 113 Ezeknek az összeütközéseknek csak a két hatáskör teljes szétválasztása, az alsó bányahatóságoktól elkülönített új első fokú bányabíróságok felállítása vethetett volna véget, mely bíróságok személyzeti és a felügyeleti szempontból kizárólag a kir. curiának lettek volna alárendelve. A hétszemélyes táblának az első fokú bányabíróságok évek óta sokszor felmerült reformja tárgyában a császár utasítására kidolgozott javaslata csakugyan ezt a megoldást kérte az uralkodótól. A nagy gonddal készült javaslatot a hétszemélyes tábla 1787. június 20-i dátummal terjesztette fel. 114 A javaslat részletesen ismerteti az első fokú bányabíróságok említett fogyatékosságait, s leszögezi, hogy nem lát más orvoslást, mint a jelenlegi első fokú bányabíróságok megszüntetését s kevés, de megfelelőbb új bányabíróság felállítását, melyek — tisztán judiciális fórumok alakjában megszerveztetve — kizárólag a hétszemélyes táblának volnának alárendelve, s személyzetüket is ez nevezné ki, vagy rajta keresztül, javaslatai alapján, az uralkodó. Az új bíróságok székhelyéül a 4 bányakerület központja (Selmecbánya, Szomolnok, Nagybánya, Oravica) volnának a legmegfelelőbbek. Rajtuk kívül, a terület nagyságához s a benne található bányák és bányászok számához képest, kerületenkint egy vagy több bányabírósági kirendeltséget kellene felállítani, mindezeket a javaslatban előterjesztett hatáskörrel és személyzettel. A javaslat, mint szövege hangsúlyozza, az I. Miksa-féle bányakódex s a Novus Ordo egybehangolásával készült. Az utóbbi rideg, katonás szellemében pl. a bányamunkások anyagi erejét kímélendő, a bírságok egy része helyett testi büntetést (botozást) ajánl. 115 Egyébként rámutat a kódex átdolgozást kívánó, elavult voltára, a városi és bányabírósági hatáskörök tisztázásának szükségességére, s kéri a császár intézkedését, hogy a hétszemélyes tábla a bírói tisztségre alkalmas egyének kiválogatása céljából a bányaügyi igazgatás összes — tekintetbe jöhető — alkalmazottjának személyi adatait megkaphassa. A terjedelmes elaborátumhoz 110 darab melléklet volt csatolva: részletesen kidolgozott terv a bányabíróságok ügyvitelére s az általuk kiszabandó illetékekre és bírságokra nézve, formulák a bányakutatási engedélyek, bányajogosítványok, művelés szünetelését engedélyező moratoriák és sok más számára, s ezenkívül a rendezés szükségességét bizonyító nagy mennyiségű dokumentációs anyag. Az első fokú bányabíróságok rendezésének kérdése — a hétszemélyes tábla számára meglepetésszerűen — e tábla és a Hofkammer in Münz- und Bergwesen közötti erőpróbának bizonyult, melyben a magyar hatóság maradt alul. Míg ugyanis a curia — felterjesztésére — a császári választ várta, kerülő úton olyan hírek birtokába jutott, hogy a döntés az ő mellőzésével s a rivális bécsi kormányszék javaslata alapján, 1788. július 15-én kelt legfelsőbb elhatározással már meg113 Arch. Jos. Tab. septemviral. 1786: 15. kf. 2. t. 1007, 1786: 15. kf. 64. t. 1592, Tab. septemviral. Prot. montan. 1786. 52, 1788. 76, 155-158, 191-192. 114 A hétszemélyes tábla 1787. jún. 20-i bányaügyi ülésének jegyzőkönyve Arch. Jos. Tab. septemviral. Prot. montan. 1787. 67 — 68, a javaslat Tab. septemviral. 1787: 13. kf. 41. t. 3849. 115 A bányászok, bánya- és kohómunkások éjjeli kocsmázásáért a bányabíróságok által kiszabandó taxáknak és bírságoknak a javaslathoz csatolt tabelláris terve Arch. Jos. Tab. septemviral. 1787: 13. kf. 41. t. 3849.
