Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

a császárnak abba a törekvésébe, mellyel az örökös tartományokban már kialakult kereskedelmi- és váltóbíráskodást s az osztrák váltójogot Magyarországon meghonosítani próbálta. Reform-programja azonban e téren, a fentieken kívül, tényleges eredményt nem hozott.

111 A váltóbíróságok ügyénél a rendszer története szempontjából tanulságosabb a másik szakbírósági ágazatnak, a bányabíróságok szervezetének további alakulása. A bányabíróságok felügyeletét s a bányaperekben való ítélkezést a Novus Ordo, mint láttuk, harmadfokon a hétszemélyes táblára, másodfokon a királyi táblára ruházta. Az első fokú bányabíróságok — egyben s elsősorban igazgatási szerepet ellátó bányahatóságok — akkor, 1786-ban, változatlanok maradtak, s változatlan maradt felettük a Hofkammer in Münz- und Bergwesen által gyakorolt bányaügyi szakigazgatási jogkör is. Az első fokú — kettős funkciójú — bányahatóságok tehát 1786 óta a bécsi kormányszék s a hétszemélyes tábla kettős felügyelete és irányítása alatt állottak. A bányabíróságok jelentései, a bányaperek felülvizsgálatának tanulságai, a városok s a bányahatóságok közötti súrlódások, a felektől beérkező panaszok mind feltárták a hétszemélyes tábla előtt az első fokú bányabíráskodás fogyatékosságait. A tapasztalatok szerint pl. az alsó-magyarországi kerület bányabíróságai, ahol a fejlett kincstári bányaüzemek megfelelő személyzetet biztosítottak, általában meg tudták volna állani a helyüket, itt azonban a bányabírák más irányú — igazgatási, üzemi — elfoglaltsága akadályozta bírói teendőik ellátását. A felsőmagyarországi kerületben viszont a nagyrészt bányapolgárokból összeállított bíróságoknak az ügyekben való érdekeltsége, illetőleg a bírák képzetlensége okozott súlyos nehézségeket. A bányabírák közül itt, a hétszemélyes tábla megállapítása szerint, sokan írni-olvasni is alig tudtak. Ehhez járult a perek kis száma: bányabíróságonkint s negyedévenként alig egy-két ügy, esetleg egy sem került felvételre. Mindez arról győzte meg a hétszemélyes táblát, hogy a nagyszámú, meg nem felelő bíróság helyett sokkal kevesebb s jobban megszervezett alsó fórumra van szükség.

112 Az újjászervezést még egy körülmény sürgette. A bányabíróságok felett ellátandó kettős felügyeletből kifolyólag a Hofkammer in Münz- und Bergwesen s a hétszemélyes tábla között — egymás működését kölcsönös féltékenységgel szemlélve — az új rend első napjától kezdve súrlódások támadtak. Már azt az utasítást, melyben a bécsi kormányszék a bányakerületeket az új rendről, a főbányahatóságok bírói hatáskörének megszűntéről s az elsőfokú bányabíróságoknak a királyi curia alá rendeléséről értesítette, sérelmezte a hétszemélyes tábla, minthogy az utasítás a bíróságok jegyzőkönyveinek Bécsbe leendő felterjesztését továbbra is megkívánta. S a két felettes szerv részéről ettől kezdve ismételt panaszok men111

A kereskedelmi-, váltó- és tengeri törvényszékekről: Arch. Jos. Tab. septemviral. 1786: 1. kf. 36/1. t. 6868 (1786: 13498. kanc. sz.) ós a Novus Ordo éveiben megjelent Sematizmusok. Itt jegyezzük meg, hogy a II. József korára vonatkozó egyes történeti munkákban említett budai kereskedelmi- és váltótörvényszék létrejöttének sem a levéltári iratokban, sem az egykorú sematizmusokban semmi nyomát nem találtuk, csak tervként találtunk rá aktautalást. A Marczali által (Magyarország története II. József korában III. 124.) e tárgyban idézett kancelláriai irat másra (Zala megyei protestánsok vallási sérelmére) vonatkozik. 112 A 93. jegyzetben felsorolt jelentések és Arch. Jos. Tab. septemviral. 1787: 13. kf. 41. t. 3849, Tab. septemviral. Prot. montan. 1786. 3, 6-7, 73-74, 108, 1788. 176180, Tab. reg. 1787: 12. kf. 43. t. 7854, Tab. reg. Prot. montan. 1786. 14-16. 6 Varga Endre 65