Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
fesszorát a pesti egyetemen, hogy Kéler előadásait hallgassa meg, s az ott közölt anyagot tanítványainak adja tovább. 73 A fenti intézkedésekkel a reform előkészületei lezárultak. Ki volt dolgozva a szervezet, melynek József kedvelt kifejezése szerint a „régi slendriánt" fel kellett váltania, megkapták a kinevezést azok a személyek, akiket a császár — akaratának végrehajtására — alkalmasnak vélt, s készen állottak a szabályzatok, melyek szerint az új apparátusnak a munkát hamarosan meg kellett kezdenie. Már csak a parancs hiányzott a gépezet működésének megindítására. Ezt a császár 1785. december 12-i rendelete adta meg, terjedelmes szövegében összefoglalva a reform alapját képező intézkedéseket, melyeknek terve, mint láttuk, az elmúlt hónapokban lépésről-lépésre kialakult, s melyeknek most — e rendelettel — életbeléptetése is megtörtént. A császár megelégedéssel nézhetett vissza az elmúlt fél esztendőre: a reformot megvalósító intézkedéseket, ha nem is ősszel, a szent-istváni törvényszak végén, ahogy eredetileg elképzelte, de még idejében befejezhette ahhoz, hogy a nagy mű — az új rend — a kitűzött időpontban, az 1786. év elején, akarata szerint létrejöjjön. 74 3. A NOVUS ORDO A CURIA AZ ŰJ REND IDEJÉN (1786-1790) II. József 1785. december 12-i rendelete kétségtelenül a legfontosabb volt azoknak a rendelkezéseknek a sorában, melyeket a császár a magyar jogi reform tárgyában kibocsátott. E rendelet a szeptember 25-i leiratban már jelzett intézkedéseket megvalósítva, a magyar jogszolgáltatás alapvető jellegű átalakítását kezdte meg. A rendelet s a hozzá kapcsolódó, azt előkészítő rendelkezések olyan méretű változásokat hoztak, illetőleg indítottak meg, hogy az előállott új helyzet megjelölésére — a rendeletek szövegében alkalmazott szavakkal — joggal vált a „Novus Ordo" elnevezés közhasználatúvá. Az „új rend" első intézkedései 1786. január 1-én, a többiek ugyanez év május 1-én léptek életbe. 75 1786. január 1-én kezdődött tehát a magyar jogszolgáltatás történetének az a sajátos korszaka, melyre II. József reformjai nyomták rá a bélyegüket, melynek jogrendjét ezért, főleg a rendszer megdőlése után, az egykorúak „Justitia Josephina" vagy „Józsefi szisztéma" elnevezéssel szokták megjelölni. 76 73 Itt is utalunk a 72. jegyzet forrás-adataira. — Kanc. It. Acta gen. 1785: 15897, 15900, 16463, 16464, 16474. — Az új általános perrendtartást később a királyi jogakadémiákon is elő kellett adni, s ennek érdekében, az anyag elsajátítása végett, a hazai jogot előadó tanáraiknak a nyári szünidő alatt a legközelebbi kerületi táblán gyakorlatot kellett folytatniuk. Kanc. It. Acta gen. 1786: 4453, 14469, 1787: 7367. — Végül megjegyezzük, hogy Kólernek (aki a továbbiakban is szerepelni fog) neve az aktákban és az egykorú sematizmusokban Kéller és Keller alakban is előfordul, ő maga a Kéler névformát használta. 74 Az 1785. dec. 12-i királyi rendelet Kanc. U. Acta gen. 1785: 16061, a rendelet fogalmazványa 1785: 16062, a rendeletnek a hétszemélyes táblához elküldött, a császár által aláírt eredeti példánya Arch. Jos. Tab. Septemviral. 1786: 1 kf. 1. t. 1. 75 Január 1-én megtörtént a szervezet átállítása s a Norma manipulationis alkalmazásba vétele; az Ordo judiciariust s az Ordo taxarumot május 1-én kellett bevezetni. 76 A „szisztéma" évei alatt képződött iratokat a levéltárakban rendszerint a többi irattól elválasztott külön testként helyezték el, mely pl. a curia levéltárában „Archivum Josephinum" címmel maradt fenn.
