Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

s két osztrák udvari tanácsos vett részt. A császár ugyanis a munka meggyorsítására s az osztrák minták általa hangsúlyozott mértékű érvényesülésének biztosítása végett utasította Sinzendorfot, az alsó-ausztriai Appellazionsgericht s egyben az osztrák jog kodifikációjára kiküldött Compilations Hofcommission elnökét: bizottságának tagjai közül jelöljön ki megfelelő személyeket, akik a coordination dolgozó magyar megbízottakkal együttműködjenek. Az utasítás szerint az osztrák és magyar megbízottak együttesen nézzék át az eddig elkészült anyagot, s a továbbiak kidolgozásában hasonló módon járjanak el. Sinzendorf a feladatot Keess és Froidevaux tanácsosokra bízta, s ezt a bizottsági munka kialakítása érdekében közölte a magyar kancelláriával.

69 A magyar—osztrák vegyes bizottság 1785. október 17-e és 25-e közt, minden nap folyamatosan ülésezve, 8 alkalommal jött össze, s munkájáról november 1-i kelettel közös jegyzőkönyvet készített. Az utóbbi szerint a tanácskozásban a personalis, Brunsvik és Skerlecz, továbbá Nagy kancelláriai tanácsos, Batta septemvir, Vörös és Beniczky, hétszemélyes táblai előléptetésre kijelölt kir. táblai bírák s Keess és Froidevaux vettek részt. A bizottság átvizsgálta az előzetesen latinra fordított 1781. évi osztrák általános perrendtartás (Allgemeine Gerichtsordnung) adaptálásával készült magyar szöveg-tervet, s abban megállapodásra jutva, a munkát a jegyzőkönyvvel együtt a kancelláriának benyújtotta. Ez után két további osztrák jogszabály, az éppen ekkor elkészült bírósági ügyviteli utasítás (Manipulations Instruktion) s a bírósági illetékek szabályzata (Allgemeine Taxordnung), illetőleg a fenti módon latinra fordított s a magyar viszonyokhoz alkalmazott szövegük került tárgyalásra, ami szintén megegyezéssel zárult. A kancellária a három fogalmazványt november 14-én terjesztette az uralkodó elé, aki a terveket néhány kisebb módosítással jóváhagyta, s helyesbített szövegüknek kinyomatását rendelte el.

70 A szabályzatok — latin elnevezésük Ordo judiciarius, Norma manipulationis és Taxarum ordo lett — november 23-i, azonos dátumot kaptak.

71 Több ezer példányban való kinyomatásuk s a magyar bíróságoknak és törvényhatóságoknak megküldésük, valamint könyvárusi forgalombahozásuk minél szélesebb körben való megismerésüket szolgálta,

72 amire ezen kívül a császár további gondoskodása is kiterjedt. Tartalmuknak a curia munkájában való érvényesülését Brunsviknak és Skerlecznek oda áthelyezésével biztosította, a kerületi táblák átképzésére viszont elrendelte, hogy e táblák elnökei 2—2 bíróval Bécsbe jöjjenek, s az új ügyintézést az ottani bíróságokon gyakorlatilag tanulmányozzák. Végül az alsóbb fórumok s az ügyvédek oktatására Budára küldte Kéler Zsigmond Bécsben működő magyar ügyvédet, hogy az új szabályokat nyilvános előadásokon ismertesse. A császár figyelme még arra is kiterjedt: utasította a hazai jog pro6

»Kanc. It. Acta gen. 1785: 15250, 15252. ™Kanc. U. Acta gen. 1785: 15899, 15900. 71

A három szabályzat fogalmazványa a Kanc. U. Acta gen. 1785: 15899, 15900. A Norma manipulationis s a Taxarum ordo nyomtatott szövege több példányban fennmaradt: Arch. Jos. Tab. septemviral. 1786: 1. kf. 2. t. 534 (3) és Nyomt. szabályr. 427. es. 1. pali. Az Ordo judiciariusnak nyomtatott példányát nem találtuk. n

Kanc. It. Acta gen. 1785: 15901, 16486, 1786: 98, 716. Arch. Jos. Tab. septemviral. 1786: 1. kf. 2. t. 534 (3), 1786: 5. kf. 4. t. 349. és Tab. reg. 1786: 1. kf. 3. t. 3. A császár az Ordo judiciarius, a Norma manipulationis s a Taxarum ordo kinyomatott szövegét a kir. táblának 40-40 példányban küldette meg. 4 Varga Endre 49