Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
Substitution), valamint a kereskedelmi és váltótörvényszékek (Merkantil- und Wechselgericht) megfelelőbb szervezetének kialakítása érdekében történtek. 21 A fellebbezés egységesítéséről fentebb előadottak átvezetnek a Józsefi rendszernek a perjog javítására tett intézkedéseihez. Ezek ugyan részben kissé megelőzték azokat, melyekről az eddigiekben szó volt, mégis hasznosabbnak látszott, ha a szoros időrendtől eltérünk, s előbb magát a megújult szervezetet mutatjuk be, azután térünk át annak működésére. A perjogi reformok közül — itt is későbbi magyarországi kihatásukat tartva szem előtt — az 1781. május 1-én kelt császári pátenssel bevezetett „általános perrendtartás"-t (Allgemeine Gerichtsordnung), a jobbágyok ügyeiben való bíráskodásról és a földesúri hatalomról 1781. szeptember 1-én kibocsátott két pátenst, az 1783. január 16-án kelt házassági pátenst, mely a házassági pereket világi bíróságok elé utalja, végül az 1785. szeptember 9-én kelt pátenssel az összes osztrák bíróság — a fentiekben ismertetett valamennyi fórum — részére kiadott egységes ügyviteli utasítást (Manipulations Instruktion) emeljük ki. 22 Mindezek haladó szellemű intézkedések voltak, s az egykorú magyar állapotokkal egybevetve, azoknál magasabb szintet képviseltek. Különösen szembetűnik ez a perrendtartás és az ügyviteli utasítás vizsgálatánál, melyek a feudális magyar peres eljárásnál és bírósági ügyvitelnél összehasonlíthatatlanul fejlettebbek, modernebbek. Hatásuk osztrák területen maradandónak is bizonyult: a bennük előírt eljárásmód az örökös tartományok bíróságain 1848-ig alkalmazásban maradt, sőt felhasználásuk vagy utánzásuk még az 1849-ben oktrojált összbirodalmi jogszolgáltatásban is felismerhető. Hozzá kell tenni viszont, hogy ez a polgári racionalizmussal pontosan kidolgozott perrend és ügyvitel — bár a feudális eljárás patriarchális lazaságához, lassúságához és megbízhatatlanságához képest lényeges javulást jelentett — túlzott pedantériájávai és nehézkességével, az ügykezelés ellenőrzésének túlhajtásával mégminden bizonnyal hozzájárult a XIX. száza d közepén oly rossz hírnévre jutott kicsinyes és bizalmatlan szellemű osztrák bürokrácia kifejlődéséhez. — A két fontos jogszabályra, az általános perrendtartásra s a bírósági ügyviteli utasításra később, magyarországi bevezetésükkel kapcsolatban fogunk kitérni. Ugyanígy majd amott foglalkozunk II. József 1787-ben, illetőleg 1788-ban kibocsátott büntetőkódexével és büntető perrendtartásával, valamint a császárnak a magyar jogszolgáltatást érintő — osztrák minták szerint kiadott — egyéb intézkedéseivel. 21 Ld. az Appellazionsgerichtek felállításával kapcsolatban idézett forrásokat, továbbá a bányabíróságokra vonatkozó 1781. nov. 1, 1783. ápr. 3, 1783. júl. 10. pátenseket Josephs des Zweyten Gesetze 1786. 105 — 111, 224 — 225, 239 — 240, a kereskedelmi és váltótörvényszékekre vonatkozó 1782. ápr. 9. pátenst és egyéb intézkedéseket Josephs des Zweyten Gesetze 1786. 143, 149—150, 235, 294, 299, 319. 82 Az általános perrendtartás megjelent Josephs des Zweyten Gesetze 1786. 6 — 78, a további három említett rendelkezés 92 — 101, 101 — 104, 192 — 203. Az ügyviteli utasítás Arch. Jos. Tab. septemviral. Nyomt. szabályr. 427. es. 1. pali.