Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
ról, a vidékről is felvett ily dokumentumokat kezelő intézmények — a Landrechtekhez kapcsolódtak, melléjük voltak rendelve. 18 A szervezet legalsó tagozata, a kisebb ügyekben első fokú judiciális tevékenységet folytató különféle intézmények: földesúri hatóságok, eltérő elnevezésű és jogkörű községi, városi és területi bíróságok (Herrschaft; Grund-, Dorf-, Gemeinde- és Markt-Gericht ; Bezirks- és Stadt-Magistrat, Praetur), bár már József intézkedései ezek közül is sokat megszüntettek, vagy összevontak, illetőleg uniformizáltak, még mindig elég változatos képet mutatnak. Mellettük, szintén első fokú hatáskörrel, tartományonkint külön nemesi bíróságok is (Adelige Justizverwaltung, Adeliger Ritterlicher Amt) megmaradtak, a nemeseknek a Landrecht vagy más területi szerv hatáskörébe nem utalt ügyeinek intézésére. 19 A szervezetnek ezen a szintjén tehát feudális elemek élnek tovább, s a közigazgatás és jogszolgáltatás szétválasztása magasabb fokon sem történt meg maradéktalanul. Az Appellazionsgerichtek, valamint a tartomány igazgatását irányító, József által judiciális hatáskörüktől megfosztott politikai hatóságok (Politische Landesstelle vagy Landes-Regierung, volt Gubernium) segédhivatali személyzete ugyanis takarékosságból több helyen közös, sőt egyes esetekben a kétféle hivatal vezetői is azonos személyek. Hasonló kapcsolat tapasztalható néhol egyrészt az Appellazionsgericht és a Landrecht, másrészt a Landrecht és valamelyik helybeli közigazgatási hatóság (a Landes-Regierung vagy a Kreisamt) irodái között, illetőleg a vezetők azonossága tekintetében. 20 Az utóbbi jelenségek ellenére az adott áttekintésből mégis sokkal fejlettebb viszonyok tűnnek elő, mint amilyen a József-féle reformokat megelőző idők szervezete volt, amikor pl. a tartományok említett főhatóságai (a Guberniumok) a közigazgatás irányítása mellett vegyes fokú bírósági hatáskört is elláttak (bizonyos ügyekben első fokon, más ügyekben másodfokon ítélkeztek), s az egész bírósági szervezetet az említett módon feudális-maradványú kuszaság, összehangolatlanság jellemezte. Ezt váltotta fel a lépcsőzetesen felépített, világosan áttekinthető József-féle apparátus, melynek értékelésénél a fellebbezés körüli egyenetlenségek megszüntetésére tett intézkedéseket is figyelembe kell venni. Az idevágó rendelkezések szerint ezután minden ügy legfeljebb 3 fórumon mehet át, s fellebbvitel csak a közvetlenül felettes fórumhoz történhetik, ami a korábbi állapothoz képest szintén jelentős lépés a haladás irányában. Végül a polgári fejlődéshez kell sorolni azokat a változásokat is, melyek a reformok között az említett különleges bíróságok: a bányatörvényszékek és kirendeltségeik (Berggericht, Berggerichts 18 Ide is vonatkoznak a 14. jegyzetben felsorolt adatok. A belső- és felső-, illetőleg a külső-ausztriai Apellazionsgerichtekkel ós Landrechtekkel egy napon, 1782. júl. 1-én indult meg a stájerországi ugyanilyen fórumok működése is, a morva-sziléziai és a csehországi Landrechteké pedig az ottani Appellazionsgerichtekkel egy időben, 1783. máj. 1-én, illetőleg júl. 1-én. Az utóbbi napon kezdődött el az osztrák tengermellék (bizonyos szempontból eltérő típusú) első fokú bíróságának, a Görz-Triester Stadt- und Landrechtnek tevékenysége is. Josephs desZweyten Gesetze 1786. 161 — 163, 226 — 227, 235-237. 19 Az 1782. ápr. 11. és ápr. 18. kelt pátensek Josephs des Zweyten Oesetze 1786. 146 — 147, 149 — 150, valamint az itt tárgyalt szervekről további adatokat nyújtó különféle rendelkezések és közlemények Josephs des Zweyten Gesetze 1786. 92 — 104, 150 — 151, 237, 243, 298, 304-305, 322, 324, 353. 20 1782. máj. 1, júl. 1. ós 1783. máj. 1, júl. 1. kelt hivatalos közlemények Josephs des Zweyten Gesetze 1786. 153-156, 160-163, 226-227, 234-237.
