Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Második rész A Curia szervezete és ügyvitele, hatásköre és illatékesége
A CURIA HÁROM INTÉZMÉNYE ÉS AZ ÁLTALUK ALKOTOTT EGYSÉG Munkánk első részében áttekintettük a curia történetét a választott korszak folyamán. Ismertettük azokat az eseményeket, melyek a curiát az itt tárgyalt évtizedek alatt érték, s igyekeztünk az eseményeket a társadalom egykorú történetének részeként, a társadalmi fejlődéssel szoros (és sokszoros) összefüggésükben vizsgálni; törekedtünk a curiának mint a feudális magyar állam egyik legjelentősebb intézményének helyzetét, működését és szerepét az idők változásai során folyamatosságukban bemutatni. Az említett események — melyek a curia történetéhez mintegy külső keretet szolgáltattak — az intézmény belső viszonyait is többször érintették, ez azonban nem volt olyan méretű, ami az utóbbi szempontok szerinti periodizációhoz kellő alapot szolgáltatott volna. Amint ugyanis tanulmányunk bevezetésében már rámutattunk, e belső viszonyoknak éppen a legfontosabb elemei — a curia szervezete és ügyvitele, hatásköre és illetékessége — lényegükben már korszakunk előtt kialakultak. Ezekről a konstansnak tekinthető vagy kevésbé változó tényezőkről tehát munkánk első részében, annak kronologikus beosztása miatt, átfogó és összefüggő képet nem nyújthattunk, így ezeket az adottságokat a következőkben más — tárgyi — alapon fogjuk ismertetni. Az utóbbiak során, az állandó tényezők bemutatása mellett, természetesen a változásokra is utalunk, ily módon igyekezvén a tárgy részletességét s az áttekinthetőséget együtt, egyformán biztosítani. A feudáliskori curiának, mint az első részben már láttuk, sajátos szervezeténél fogva kettős arculata van. Egyfelől keret, mely két, majd három önálló életfunkciókat mutató intézményt fog össze, másfelől a két, illetőleg három szerv által alkotott egység, mely így, együttesen, egy intézményként is szerepel. Ismertetésünknek az említett kettősséghez kell alkalmazkodnia. Először tehát a curia három tagjával külön foglalkozunk, éspedig jobb áttekintés végett a királyi tábla, a hétszemélyes tábla s a váltófeltörvényszék sorrendjében, azután mutatjuk be magát a kir. curiát, mint egységet, ebben a formában is kifejtett működésével. A fenti keretet a tárgy természete határozta meg. A curia három intézményének ugyanis mind szervezete, mind ügyvitele, mind kompetenciája 1 egymástól lényegesen különbözik, közös nevezőre hozva nem ismertethető. így e tényezőket mindegyik intézménynél külön-külön fogjuk vizsgálni, viszont az eltérések mellett kapcsolataikat és összefüggéseiket is bemutatjuk, hogy az egész curiáról s annak működéséről mindkét irányban lehetőleg teljes, egységes kép alakuljon ki. 1 Kompetencia (competentia) alatt korszakunkban a hatáskört és az illetékességet együttesen értették, a két fogalom az egykorú jogban még nem különült el egymástól. Szóismétlések elkerülése végett a kifejezést néha, mint ez esetben, mi is ilyen kettős értelemben használjuk.
