Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
Magyarországon, a szabadságharc bukása után, az osztrák önkényuralom vezette be. Egyelőre azonban 1848 a feltárult lehetőségek: a fejlődés, haladás, alkotó kezdeményezés jegyében indult, bár az év tavaszán már nem hiányoztak a jelenségek, melyek a közeledő háborús eseményekre utaltak. így a curia épületében — hogy szigorúan csak tárgyunk keretei közt maradjunk — a nemzetőrség toborzó irodája nyüt meg, majd őrszobája kapott helyet, a táblai ügyvédek szabadcsapat alakításáról tanácskoztak, s a jurátusok a szerveződő fegyveres alakulatokhoz kezdtek jelentkezni." Ennek ellenére, amikor az április 14-én zárult utolsó pozsonyi országgyűlés után a curia működése Pesten ismét megindult, a törvényekben kimondott átalakulás megvalósítása is megkezdődött. Az új igazságügyminisztérium 1848. május 5-én kelt körrendeletével értesítette a curiát, hogy a jogszolgáltatás irányítását átvette, s hogy az ilyen ügyekben ezután a kancellária helyett hozzá kell fordulni. — A semmiből életrehívott minisztérium megalakulásának nehézségeibe enged betekintést a körrendeletnek az a közlése, hogy az igazságügyminiszter a fogadó órákat reggel a lakásán tartja, s hogy a hivatalos beadványok vagy Budán, a minisztérium iktatóhivatalában, vagy Pesten, az egyik miniszteri titkár „hivatali szobájában", az István főherceg szállodában nyújthatók be. 100 Az új minisztérium a saját nehézségei ellenére a szervező munkát haladéktalanul megkezdte. A költségvetés összeállításához jelentést kért a curia személyzetéről, közölte, hogy annak létszámát jelentősen megnöveli, s a hétszemélyes tábla, a királyi tábla s a váltófeltörvényszék új bíráinak és más alkalmazottainak kinevezéséhez (illetőleg István nádor általi kineveztetéséhez) még májusban hozzáfogott. Júniusban a létszámgyarapítás tovább folyt, pl. a kir. táblán az átvett úrbéri hatáskör ellátására felállítandó úrbéri osztály személyzetének kialakítása végett. Majd a hétszemélyes tábla státusa bővült egy külön előadóval a megszűnt nádori főtörvényszékről átszállott jász-kun ügyek referálására. 101 A személyi keretek biztosításával Deák Ferenc igazságügyminiszter a curia gyorsabb, eredményesebb működését akarta elérni. Ezért ugyanabban az (1848. május 25-én kelt) rendeletében, melyben az említett létszámemelést közölte — hogy ti. mindkét tábla a két elnökön: az országbírón, illetőleg a személynökön kívül 33—33 bíróból s a váltófeltörvényszék a maga elnökén kívül 12 bíróból fog állani — különböző, a munka meggyorsítását célzó utasításokat is adott. így elrendelte, hogy a hétszemélyes tábla váltóosztálya ezután naponta tartson üléseket; hogy maga a hétszemélyes tábla, a váltóosztályon kívül is, lehetőleg két tanácsot alakítson, s polgári és büntető ügyekben egyformán tanácsokban ítélkezzék, s a büntető pereket a törvényszünetek alatt is intézze. A királyi táblán, folytatja a rendelet, a létesítendő úrbéri osztálynak állandóan kell működnie, saját állandó előadókkal, akik mellé a volt helytartótanácsnak eddig is úrbéri ügyekkel foglalkozott személyzetéből, a volt helytartótanácsi számvevőségből és új emberekből megfelelő segédszemélyzet fog járulni. Az úrbéri osztályon kívül a királyi táblának még két vagy három tanácsot kell alakítania, s a törvényszünetek alatt — főleg büntető perekben — szintén ítélkeznie kell. Ezentúl a váltó™Corresp. 6. cs. Kiadóh. 1848: 80, 84, Lt. 1848: 379. Rescr. reg. (kir. t.) II. 1440. 100 Norm. 209. 101 Norm. 202, 213. Rescr. reg. (hétsz. t.) 829, 831, 832, 834. Rescr. reg. (kir. t.) II. 1390, 1413.
