Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
VI. rész. 1790—1848
veknél alkalmazott Magyarországon. A kamarai és a bányaigazgatást illetően a rendek részéről többször elhangzott az a vád, s különös élességgel 1790 után, hogy e szervek alkalmazottai többségükben nem magyarok (pontosabban nem magyar honpolgárok). Néhány rendelkezésre álló adat alapján vizsgáljuk meg közelebbről az 1790 utáni korszakban is a kamarai tisztviselők nemességét, illetve lehetőleg azt is, mennyiben voltak nem hazai származásúak. Kiindulópontunk a kamarai tanácsosok, titkárok, fogalmazók 1813. évi, a bürók és departamentumok vizsgálatánál már közölt névsora. 65 Az 1813. évi kimutatás 10 tanácsos büróját és előadói beosztását ismerteti. A 10 tanácsos közül 2, báró Perényi Lázár és gróf Széchenyi Lajos főnemes, 7 köznemes és 1 (Garapich Illés) nem nemes. A köznemesek közül Stettner Gábor, Kmoskó Ágoston tanácsos régebbi hazai nemesi család sarjaként került a kamara szolgálatába. Schönstein Ferenc és Halouzière Ferenc magyar nemességüket csak 1790-ben, illetve 1791-ben szerezték, egyébként nemesi származásúak, német birodalmi nemesek (a német birodalom lovagjai) voltak. Schönstein 1823-ban báróságra emelkedett. 66 Két tanácsos, Szvoboda János Jakab és Orlandini Antal, mint nem nemesek kerültek közhivatali szolgálatba. Szvoboda Jakab 1770 körül a temesi kamarai adminisztrációnál kezdte szolgálatát, majd az országos főbiztosságnál fogalmazóként folytatta, s mint kamarai titkár szerzett a hivatali szolgálatbán tanúsított érdemeiért 1790-ben nemességet. 67 Orlandini Antal hivatali pályafutása 1768-ban kezdődött el, először a magyar kamara kiadóhivatalában, később a kamarai levéltárban tevékenykedett, majd II. József idején kamarai titkár lett. Nemességét a hivatali szolgálatban (elsősorban a levéltárban a királyi könyvek vezetésénél) tanúsított érdemeiért 1790-ben szerezte. Vele együtt testvére, Tamás alsó-ausztriai hadbírósági hadnagy is magyar nemességet kapott. 68 Paulovits Ferenc Xavér tanácsosról nem tudtuk megállapítani, hogy a régebbi nemességü Paulovitsok közül származik-e, vagy nemessége újabb keletű hivatali nemesség. Garapich Illés, a magyar kamara bányaügyi departamentumának titkára, majd tanácsosa 1813-ban még nem nemes. Nemességet 1830. július 9-én szerzett. 69 Az 1813. évi titkárok között 1 főnemes mutatható ki, gr. Majláth Károly. Kétségtelenül régebbi nemességgel rendelkezett a köznemesi eredetű Scultéty Ferenc, Bedekovich Tamás, Dendely Mihály. Ez az egykorú hivatali schematizmusból és a nemességi nyilvántartásokból is kitűnik. 70 Balásy Ágoston apja, 65 L. az 52. sz. jegyzetnél idézett kimutatást az ügykörök elosztásáról. 68 Schönstein nemességére Kempelen B. i. m. IV. k. 194., A 57. Magyar kanc. Lib. reg. 55 k. 61., 64. k. 931. Schönstein apja a magyar főhadparancsnokságnál szolgált. Halouzière Ferenc apja, Károly révén nemes. H. Károly német birodalmi lovag és felesége, felsőbüki Nagy Teréztől született fiai: Ferenc, István, Ádám 1791. febr. 10-én nvertek armálist. Kempelen B. i. m. IV. k. 466., A 57. Magyar kanc. Lib. reg. 55. k. 473. 87 Kempelen B. i. m. X. k. 253. 68 E 81. Gremialia. 1790—23 — 3, 4., A 39. Magyar kanc. Acta gen. 1790: 13 403. 89 Kempelen B. i. m. IV. k. 264., A 39. Magyar kanc. Lib. reg. 65. k. 597. 70 Kempelen B. i. m. szerint a Scultéty család címereslevele a XVIII. sz. első feléből való. Scultéty Ferenc Nyitra megyei bírósági ülnök is volt. A Dendely család Gömör megyei, Dendely Mihály ugyanott bírósági assessor. A Bedekovich család nemessége is régebbi keletű, B. Tamás ,,de Komor" előnevet visel.
