Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
VI. rész. 1790—1848
Balásy Ferenc budai bíró révén volt nemes, aki az armálist 1765-ben kapta. 71 Moor (Mohr) József, mint külföldi származású nemes {német birodalmi lovag) 1790. november 27-én (akkor még fogalmazó volt) nyerte el a magyar nemességet. 72 Tartler János és Nóvák Ferenc nem nemesként kezdték el közhivatali pályafutásukat. Tartler, akinek apja már szintén hivatalnok volt, a nyitrai kamarai adminisztráció actuariusaként 1790. november 18-án szerzett nemességet. Felesége egyébként Schönstein-lány volt. 73 Nóvák Ferenc nemessége szintén 1790-ből való. 74 Nem találtunk adatot Fratrics József, Ottilinger András és Fridmanszky Imre titkárok nemességére. A kamarai tanácsosok és titkárok nemességének megvizsgálásával kapcsolatosan még néhány egyéb nemesítési ügy adataival szeretnénk az akkori kamarai tisztviselőréteg társadalmi rajzát kibővíteni. Igen jellemző — amint az 1772 előtti időszak vizsgálatánál láttuk — a nem nemesek hivatalviselésére Venturini József kamarai számadásmester példája. Venturinit, mint sóügyi szakembert, 1743-ban szám tisztként helyezték Bécsből a pozsonyi kamarához, 41 évi szolgálat után élete végén, bár nem volt nemes, a magyar kamara szám vevőhivatalát vezette. Lajos és János nevű fiai, akik számtisztként dolgoztak a magyar kamara számvevőségén, apjuk érdemeire hivatkozva, 1790-ben nemességet szereztek. 75 Rendel József kamarai levéltári lajstromozó (regestrans) 27 évi kamarai szolgálat után 1791-ben, 76 Kotsó György levéltári lajstromozó 25 évi kamarai szolgálat után szintén 1791-ben kapott nemességet. 77 Schwester Flórián számtanácsos 32 évi számvevőhivatali szolgálat után 1802-ben lett nemes. Apja, mint nem nemes, 1771 előtt bécsújhelyi harmincadellenőrként szolgált. 78 Megjegyezzük, hogy számtanácsos (kb. a fogalmazóval volt hasonló rangban) számvevőségi ügyosztályt vezetett, a lajstromozó pedig rangban közvetlenül a fogalmazó alatt volt. Virták Ferenc is azok közé tartozott, aki nem nemes létére vezetőtisztségig, allevéltárnokságig vitte. (A kamarai archívum vezetője, mivel a levéltárnoki tisztséget nem töltötték be 1790 után, tulajdonképp az aUevéltárnok volt. A felette levő levéltári igazgató-tanácsos — mint említettük — inkább ellenőrizte, s a tanácsülésen referálta a levéltári ügyeket.) Virták csak nyugdíjazási kérelmével együtt folyamodott a nemességért, egyben azt is kérte, hogy fiát a levéltárba járulnoknak vegyék fel. 79 A nemesítésekre még több példát is fel lehetne sorolni, így pl. Kovachich Márton György történettudós, levéltári lajstromozó 1799-ben, Szecsanácz Jakab kamarai titkár 1790-ben szerzett nemességet. 80 Az 1813. évi kimutatásban szereplő kamarai tanácsosok és titkárok nemességének megvizsgálásából, az ismertetett többi nemesítési ügyből a kamarai tiszt71 Kempelen B. i. m. I. k. 271 — 272. "Uo. VII. k. 272., A 57. Magyar kanc. Lib. reg. 55. k. 270. 73 Uo. 55. k. 295. 74 Kempelen B. i. m. VIII. k. 9. 75 E 81. Gremialia. 1790-23—8, 9, 14., Kempelen B. i. m. V. k. 75. 76 E 81. Gremialia. 1791 — 5-5., Kempelen B. i. m. IX. k. 86. 77 E 81. Gremialia. 1790-23-12., 1791-5-7., Kempelen B. i. m. VI. k. 81. 78 E 81. Gremialia. 1802-24-2. 79 Virták Ferenc nemesítésére ós nyugdíjazására vonatkozó iratokat (E 81. Gremialia. 1820 — 5 — 39, 1821 — 2 — 16.) kiselejtezték. Nemesítésére Vö. Kempelen i. m. XI. k. 119. 80 Kovachich nemességére Kempelen i. m. VI. k. 220., Szecsanácz Jakabéra A 57. Magyar kanc. Lib. reg. 55. k. 215.
