Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
II rész. 1720—1740
lünk. 33 A budai kamarai felügyelőség szervezetét — mivel a területén működő harmincadhivatalok túlnyomó többsége az 1715. évi 91. te. alapján megszűnt — 1720 után lassanként visszafejlesztették. A budai felügyelőség jövedelme a kincstári birtokok eladományozása és a harmincadszervezet visszafejlesztése miatt annyira leapadt, hogy 1722-ben megszüntették a budai kerületi pénztárt, s a jövedelmek beszedését, a pénztárügy intézését a továbbiakban a budai harmincadhivatalra bízták. 34 A kamarai inspektori tisztséget, amely alá a harmincad- és egyéb hivatalok tartoztak, egyelőre megtartották. Zennegg Kristóf inspektor 1728-ban bekövetkezett halála után azonban ezt a tisztséget nem töltötték be. 35 A kamarai felügyelőség perceptorátussá, pénztári hivatallá alakult át, ezentúl a budai perceptor intézte a kerület ügyeit, míg az 1750-es évek folyamán a perceptorátus is megszűnt. A budai perceptorátushoz az 1730-as években a következő személyzet tartozott: 1 perceptor és 1 kamarai építész (Fortunato de Prati), továbbá a pécsi és a mátraverebélyi tiszttartóság (provisoratus) alkalmazottai. Fortunato de Prati kamarai építész már 1715 óta Budán működött. Említésre méltó birtokigazgatási szervezet a magyar kamara alá tartozó területen csak a budai kerületben volt. A mátraverebélyi fiskális birtokok gondozását 1729—31-ben pl. egy tiszttartó, a Pécs környéki kamarai javakét 1 tiszttartó, 1 ispán, 1 helyettes ispán, 1 kerülő látta el. A személyzet összetételéből is látható, hogy nagyobb szabású kincstári birtokgazdálkodás a budai felügyelőség, illetve perceptoratus területén sem folyt. A budai kerületben ezeken kívül egy vagy két kincstári ügyész is működött, ezekről a kincstári ügyészi szervezet ismertetésénél már megemlékeztünk. 36 A magyar kamara legfontosabb vidéki hivatali hálózata 1720 után is a harmincadhivatali szervezet maradt. A harmincadigazgatásról, a harmincadhivatali szervezetről, mivel ennek központi irányításában 1720 után lényeges változás történt, majd külön fejezetben számolunk be. A sóhivatali szervezet 1743-ig — amint erre már utaltunk is — a bécsi kamara fennhatósága alá tartozott. A magyar kamara hatáskörében történt legfontosabb változásról, a pénztári hatáskör elvesztéséről, az előzőekben már részletesen megemlékeztünk. Vázoltuk ezzel kapcsolatban a számvevőségi feladatok módosulását is. A kamarai hatáskörben ezen kívül említésre méltó változás az 1720 előtti állapothoz képest csak a városi ügyeknél következett be. A városi ügyek intézésével kapcsolatos reformokról szintén külön fejezetben kell beszámolni. A magyar kamara a modernebb pénzügyigazgatás meghonosítására az első kísérleteket 1720 után a városi és a harmincadügyek intézésénél tette meg. E két kamarai igazgatási és gazdálkodási ágnál, az itt keletkezett nehézségek elhárítása céljából fordult a kamara figyelme először a fejlettebb pénzügyigazgatási módszerek felé, hogy azután ezekre a kamara más gazdálkodási ágainál is rátérjenek. A szabad királyi városok ellenőrzésében egyébként egy új országos kormányszék, a helytartótanács 1724-ben történt felállítása is más helyzetet teremtett. 33 E 14. Acta Hung. Tom. IV. 707., 836. 34 E 21. Ben. res. 1722. ápr. 13. (173 fol.) 35 Uo. 1729. máj. 6. 36 E 14. Acta Hung. Tom. IV. 722., 823. A kamara alkalmazottait feltüntető fizetési jegyzékből.
