Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
I.rész. 1686-1720
területeken a budai kamarai adminisztráció az 1700-as évek elejéig kamarai jövedelemként szedte az accisát. A császári postával kapcsolatosan is csak a postatisztviselők fizetésének, legfeljebb a postaházakon előforduló apróbb javítások költségeinek a kiutalása tartozott a magyar kamarára. 82 Posta ügyekkel egyébként — kisebb bécsi kamarai megbízások kivételével — nem foglalkozott. Mindezek a teendők általában a pénztári kiadásokkal voltak kapcsolatosak, a bevételek és kiadások ismertetésénél ezekre még bővebben kitérünk. Említettük azt, hogy a magyar kamara felállításától kezdve a királyi és országos jövedelmek kezelése mellett — más rendszeresen működő és vidéki szervekkel rendelkező központi kormányhatóság híján — általános igazgatási teendőket is ellátott. Ilyen kamarai teendőkről az utasítások (közelebbről véve az 1672. évi) nem beszélnek. A kamara iratai azonban arról tanúskodnak, hogy ilyen teendőket, ha nem is nagy mértékben, a magyar kamara ebben az időszakban is ellátott. Hozzá kell azonban tenni, hogy az ilyen igazgatási teendők is legtöbbször a kamara „rendes" feladatainak kiágazásai voltak. Az ipar, de főleg a kereskedelem ügyével a harmincadigazgatással kapcsolatosan foglalkozott a kamara, de a harmincadügy a mezőgazdaságot is érintette. A közigazgatás és bíráskodás kérdéseivel a kamara elsősorban a városok és a kincstári uradalmak viszonylatában került szembe. A vármegyéhez pl. az adóügy, a katonaság ellátása, a tizedbérlet, a pénz értékének ellenőrzése, a birtokelkobzások, a postaházak javítása, a rebellisek üldözése, a sóellátás, a rablók üldözése kapcsán érkeztek a magyar kamarától iratok. Megjegyezzük azonban, hogy a megyei hatóságok nem tartoztak kamarai fennhatóság alá, a megyékhez intézett iratok nem rendeletek, hanem csak értesítések, tájékoztatások, ajánlások, emlékeztetések. A vallásügy és az iskolaügy az ellenreformáció viszonylatában inkább az szabad királyi városoknál érdekelte a kamarát, éppúgy az egészségügy (kórház, szegényház), az építésügy (városi házak), a céhek ügyei, a köztisztaság, a tűzvédelem kérdése stb. is. Jobbágyügyek a kincstári birtokokon, azonkívül általában az adózás és a katonaellátás révén kerültek a kamara hatáskörébe. Mindezek azonban csak mellékes teendők voltak, túlzás volna, ha azt állítanánk, hogy a magyar kamara —- legalábbis ebben az időszakban — rendszeresen foglalkozott az országos közigazgatás kérdéseivel. Nem ez volt a magyar kamara valódi rendeltetése. Alapjában véve mindvégig pénzügyigazgatási hatóság maradt, s a közigazgatási, politikai kérdések intézése 1690 után mindinkább a megreformált magyar kancelláriára, majd 1720 után egy új központi hatóságra, a helytartótanácsra hárult. 83 összefoglalva a magyar kamara hatásköréről elmondottakat, azt kell megállapítanunk, hogy a magyar kamara, a bécsi udvarból kiinduló állami pénzügyi törekvések következtében, továbbra is igen fontos államgazdasági feladatoktól • 82 Tagányi K.: A budai kamarai jószágkormányzóság jövedelme ós kiadásai. 1686 — 1700. Magyar Gazdaságtört. Szemle. 1897, 285., a postakiadásokra 1. az idézett pénztári számadáskönyvek kiadási tételeit. 83 A magyar kamara tevékenységéről, levelezéséről részletes felvilágosítást nyújtó „Expeditiones camerales" állag iratainak a tanúsága szerint a közigazgatási ügyek rendszeresen csak a szabad királyi városokkal kapcsolatban fordulnak elő. A megyékhez intézett levelek meglehetősen ritkák, többségük egyes községek vagy városok adópanaszait közvetíti az adó szétosztásában illetékes megyékhez (E 15. Exp. cam. 1687. febr. Com. Nitriensis 1., 1687. aug. Com. Hont. 1., 1688. jan. Com. Hont. 1., 1694. júl. Comit. Hont. 1., 1696. jan. Com. Nitr. 1., 1696. jan. Canc. Hung. 5., 1696. febr.
