Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
IV. rész. 1772—1785
magyarországi hadipénztárak folyósították. A katonai nyugdíjak kifizetése nem jelentett új terhet a magyar kamarának, mert az ilyen címen kiadott összeget az udvari kvótába számították bele. 204 A magyar kamara kiadásai az 1784. évi pénzgazdálkodás alapján összeállított 1785. évi költségvetési tervezet szerint a következők voltak: 205 Kormányhatóságok és bíróságok fizetése 380 263 Ft 34 kr Kamarai nyugdíjak 90 191 Ft 36 6 / 8 kr Katonai nyugdíjak 66 159 Ft 8 kr Egyházi alapítványokra, lelkészpénztáraknak 26 478 Ft 47 kr Kormányhatóságok, bíróságok irodaköltsége 37 242 Ft 51 kr Jutalmak, különjuttatások 11055 Ft 30 kr Lakbér, kvártélypénz 2 642 Ft Bécsi városi banknak komáromi uradalomért megtérítés 196 341 Ft 10 kr Vízépítés, folyamszabályozás 6 000 Ft Kamarai épületekre 32 300 Ft Hitelalapnak (hitelpénztárnak) adott tőkék 56 444 Ft 40 kr Só megtérítése Erdélynek 220 000 Ft Selyemtenyésztésre 90 000 Ft Kincstári magtárra 29 400 Ft Rendkívüliek (fiskalitásokra) 67 084 Ft 39 2 / 8 kr Egészségügyi kiadások 13 828 Ft Hitelpénztár törlesztési alapjának 140 178 Ft 27 kr Kamatfizetésre 333 664 Ft 55 kr Udvari kvóta 2 281 000 Ft Erődítési subsidium az államadóssági pénztárnak 75 546 Ft 12 kr Maradvány 254 109 Ft 13 2 / 8 kr Összesen 4 419 930 Ft 43 2 / 8 kr Az eddigiekben ismertetett bevételek és kiadások tartoztak a kamarai pénzgazdálkodás hagyományos hatáskörébe. A magyar kamara pénzgazdálkodása tehát, amint a bevételek és kiadások ismertetéséből is láthattuk, 1773—1785-ig terjedő időszakban ugyanazokat a célokat szolgálta, mint 1773 előtt, vagyis lényegében a birodalom államháztartásának bizonyos terheit (udvari kvóta) és a központi magyar kormány hatóságok, felsőbíróságok fenntartásának költségeit viselte. A hagyományos, a szó szoros értelmében vett kamarai jövedelmek pénztári kezelésén kívül az 1773—1785-ig terjedő korszakban a magyar kamarára, elsősorban a tanulmányi és a vallásalaphoz tartozó vagyon kamarai kezelése miatt, különleges pénzgazdálkodási feladatokat is bíztak. Ezek a feladatok jelentősen kiszélesítették a magyar kamara pénztári hatáskörét. A magyar kamara pénztári tevékenysége sokkal differenciáltabb lett, mint amilyen az előző korszakokban volt. A feloszlatott jezsuita rend vagyonából keletkezett egyetemi és tanulmányi alap javait — mint már említettük — 1773—1775-ig, illetve 1782-től kezelte 204 Uo. 1781. szept. No. 1. 205 A 39. Magyar kanc. Acta gen. 1784 : 14432.
