Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
IV. rész. 1772—1785
a magyar kamara. Az egész vagyontömeget 1775-ben 7 762 521 Ft-ra becsülték, ebből 3 257 868 Ft értéket képviseltek az egyházi eredetű birtokok, 1 637 497 Ft-ot a világi eredetű uradalmak, 646 766 Ft-ot a városi ingatlanok, I 825 340 Ft-ot a kamatozó tőkék ós 395 050 Ft-ot a kamatozó alapítványi tőkék. 206 A kamarai számvevőség összeállítása szerint a tanulmányi alap vagyona 1783 végén is kb. ugyanilyen összeget tett ki. A vagyontömeg ekkor a következő részekből tevődött össze: 207 Tőke Birtok Magyar tanulmányi alap 2 688 238 Ft 1 567 532 Ft 94 % dr Horvát tanulmányi lap 315 457 Ft 63 dr 367 222 Ft 22 dr Fiumei tanulmányi alap 27 968 Ft 49 dr 102 199 Ft 25 25 / 27 dr Egyetemi alap 243 870 Ft 2 330 280 Ft 44 dr Nyugdíjalap 17 900 Ft — összesen 3 293 434 Ft 12 dr 4 367 234 Ft 86 10 / 27 dr Az egész vagyontömeg értéke: 7 660 668 Ft 58 dénár. Az évi bruttó be vétel fjedig, amely a tőke 3%%-os kamatából, a birtokok jövedelméből, bérleti díjakból, segélyekből stb. tevődött össze, 354 318 Ft 56% dénárt tett ki. Ebből az összegből fedezték a birtokok személyi és dologi kiadásait, a birtokok falvaiban levő lelkészek és tanítók fizetését, a paplakok és templomok kiadásait, a lelkészpénztár részére járó subsidiumot, az erődítési subsidiumot, a tanulmányi alap igazgatásának költségeit, a volt jezsuiták nyugdíjait. Mindezek még nem a tanulmányi alap rendeltetésének megfelelő kiadások voltak. Az alap rendeltetésének megfelelően tanulmányi célokra 1783-ban az évi jövedelmekből a következő összegeket fizették ki: Egyetemek, akadémiák, gimnáziumok stb. tanárainak fizetése 158 445 Ft Szerzetesi ösztöndíjak I 220 Ft Nemesi konviktusok 3 200 Ft A tanulmányi alap jövedelméhez kell számítani az iskolai tandíjakat is, amelyeket felhasználásukig a vidéki kamarai pénztáraknak kellett megőrizniük. 208 A fenti adatok szerint tehát oktatási célokra a tanulmányi alap a szükséglethez képest amúgy is csekély jövedelmének alig fele jutott. Ez az összeg természetesen nem volt elegendő a magyar oktatásügy anyagi fedezetére. Valóban a tanulmányi alap csak a fontosabb iskolák fenntartási költségeit vállalta magára, mégpedig 3 királyi akadémia, 8 archigimnázium, 29 nagygimnázium, 27 grammatikai iskola költségeit. Az alsóbbfokú iskolák közül pedig csak a tankerületi székhelyeken levő elsőrendű elemi iskolák, nemzeti mintaiskolák költségeit (tanszemélyzetének 208 Fináczy i. m. II. k. 172. 207 E 65. Jesuitica seu fundi studiorum. 1784. jan. No. 28. 6. sz. mell. Summarium status activi et passivi fundi studiorum. 208 Q 114 Helytartótanácsi Lvt. Számvevőség. Alapítv. oszt. Libri contoales. 648. sz. jelzetű kötete (Haupt-Empfänge und Ausgaben. Studienfond.) ad még kimutatást a tanulmányi alap 1782—1786. évi bevételeiről és kiadásairól, ebben a tandíjak is szerepelnek. A tandíjakra még E 70. Ben. res. 1785. jan. No. 14.
