Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

I. A tárnoki jogszolgáltatás fejlődése

I. A TÁRNOKI JOGSZOLGÁLTATÁS FEJLŐDÉSE 1. A TÁRNOKI HATÓSÁG HATÁSKÖRE ÉS ILLETÉKESSÉGE A tárnoki hatóság apparátusa, a tárnoki hivatal kezdeti korszakában, a XIII. században még tulajdonképpen gazdaságügyi, illetve pénzügyi hivatal volt. A tárnokmester a király központi kamarájának élén állt, ő volt az abban felhalmozott ingóságok fő kezelője és a kamara alkalmazottainak főnöke.

1 Emellett, már a XIII. században, a szabad királyi városok által fellebbezett perekben is ítélkezett. Kincstartói funkciója azonban a XIV. század közepe táján megszűnt, s a kamara élére a kincstartó (thesaurarius) került.

2 Azontúl a tárnokmester kezében kizárólag a jogszolgáltatási funkció maradt meg, s így ennek megfelelően hivatalának jellege is megváltozott. A tárnoki hivatal XVI—XVII. századi működéséről nincsenek megbízható adataink. A hivatal munkájában a tárnokmester mellett annak helyettese, az altárnokmester (vicemagister tavernicorum) is részt vett, akik együtt látták el az e századokban meglehetősen ritkán jelentkező feladatokat. A hivatal munkája a XVIII. század közepétől megélénkül, a tárnoki szék ülésezése is rendszeresebbé válik. Ekkor tűnik fel forrásainkban a tárnoki hivatali titkár (secretarius officii tavernicalis) funkciója is. A tárnoki hivatal állandó jellegű intézmény, ellentétben a tárnoki székkel, mely fennállásának egész ideje alatt csak alkalmilag összehívott testület volt. így a tárnoki hivatalhoz érkeztek be mindazok az iratok, amelyek e két intézmény bármelyikét érintették. Ide futottak be a tárnokmesterhez intézett felsőbb rendelkezések, akár a tárnoki, illetőleg városi jogszolgáltatás és igazgatás általános kérdéseire, akár egyedi perekre vonatkoztak. Ide küldték be a tárnoki joghatóság alá rendelt városok is jelentéseiket, kérvényeiket, fellebbvitelre kerülő polgári pereiket stb. A tárnoki széken vizsgálatra kerülő perekkel kapcsolatos levelezést szintén a tárnoki hivatal bonyolította le. A különféle tárnoki bírói parancsok kiállítását ugyancsak a tárnoki hivatal intézte, melyeket a tárnokmesteren vagy helyettesén kívül olykor a titkár is aláírt. A tárnoki hivatal hatáskörébe tartozott a tárnoki városok polgári jogszolgáltatásának irányítása és ellenőrzése; a fellebbezésre kerülő perek felküldésének sürgetése, peres ügyekben információk bekérése, a tárnokszéki törvényszakok megszervezése és kihirdetése, a tárnokszéki delegátusok küldésére a városok felszólítása, a követ1 Boreezky Elemér: A királyi tárnokmester hivatala 1405-ig. Bp. 1904. 17. 1. 1

1. m. 49. 1. — Később is előfordult azonban, hogy némely tárnokmester a kincstartói tisztséget is ellátta. — így pl. Thurzó Elek 1623 ós 1527 között. (Kam. lt. Dignitariorum Regni Hungáriáé Saecularium Liber 109. 1.)