Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

III. A tárnoki hivatal és a tárnoki szék ügyvitele

Mihály eperjesi és Théty Ferenc modori delegátusokat bízták meg, akiknek először Pozsony város magisztrátusánál kellett jelentkezniük, amely a ládának a pozsonyi káptalantól való áthozataláról gondoskodott. A Sopronba átvitt láda felnyitásáról a július 16-i ülésen határoztak, amit a másnapi ülésen végre is hajtottak. A láda egyik kulcsa a pozsonyi, a másik a nagyszombati delegátus őrizetében volt. A felnyitás után a ládában őrzött privilégiumokat és egyéb iratokat lajstromozták. Hogy ez az iratanyag terjedelmét tekintve minimális volt, azt bizonyítja, hogy azokat mindössze 6 tétel alatt lajstromozták, s az iratok a jegyzőkönyvvel együtt egy ládába belefértek.

55 A lajstromozott iratok számának hézagossága, illetőleg a hiányzó jelzetek azonban azt mutatják, hogy a tárnoki szék levéltárának már ekkor is több iratból kellett volna állnia, mint amennyi a ládában ténylegesen el volt helyezve.

56 A tárnoki ládát a törvényszak befejezte után eredeti őrzési helyére, Pozsonyba visszavitték. A benne elhelyezett iratokat és jegyzőkönyvet a városok delegátusai jogi ismereteik és a tárnoki bíráskodásban való gyakorlatuk fejlesztésére is felhasználták.

57 A tárnoki szék működése során keletkezett iratok megőrzéséről a XVIII. század húszas éveiben már módszeresen gondoskodtak. Az 1723. július 3-án tartott ülésen ugyanis elrendelték, hogy az új országgyűlés lefolyása alatt a tárnoki széken keletkezett minden iratot az altárnokmesternek adjanak át és azok Pozsonyban maradjanak, hogy a tárnokmester megvizsgálhassa őket. Majd pedig Nagyszombat és Modor városok küldöttei Pozsonyban, a pozsonyi küldöttek jelenlétében az iratokat a tárnoki könyvbe vagy jegyzőkönyvbe (Libro Tavernicali seu Protocollo) vezessék be, s utána azokat a tárnoki ládába helyezzék el.

58 A tárnoki ládát — mint említettük — nem mindig szállították el Pozsonyból, ha az ülésszakot más városban tartották. így pl. 1725-ben a tárnoki szék Pesten ülésezett, de a törvényszakra Pozsony és Nagyszombat városok delegátusai csak az ülésjegyzőkönyvet vitték magukkal, amit a városháza épületében — az ülésszak helyén — helyeztek el, s ott a tárnoki szék rendelkezésére bocsátottak.

59 55 O 92. Tárnoki lt. Raptura actorum thavernicalium in prothocollum inserendorum, Anni 1681. sub diaeta Soproniensi. — Az ekkor lajstromozott iratok a következők: 1. A tárnoki jog megerősítése Rudolf által (1602. augusztus 13.), 1. sz. alatt, dupla függő pecséttel, pergamenen, könyvformában megírva, s az ország karainak és rendéinek bemutatva. 2. Rudolf két privilégiuma 1602-ből (nyílt parancsok), pergamenen, az egyik az ország karaihoz és rendéihez, a másik az ország rendes nagybíráihoz szól. Bejegyezve Capsa 3. sz. alatt. 3. A nádor bizonyságlevele a tárnoki jog fenti megerősítéséről és a két királyi privilégiumnak az országgyűlés előtt való bemutatásáról. Bejegyezve Capsa 3. sz. a. 4. A tárnoki jog megerősítéséről Rudolf által 1603. aug. 22-én kiadott oklevél. 5. Kőszeg és Kismarton városok privilégiumainak kivonata. 6. Különféle levelek és kérvények különböző ügyekben. 56 így pl. Pozsony város privilégiumát is a tárnoki levéltárban helyezték el 1630-ban, s az itt ekkor lajstromozott iratok között nem szerepel. Kovachich i. m. (Tav. adv.) I. 18. fol. 57 A tárnoki szék 1695. évi ülésszakán Pozsony, Nagyszombat, Sopron és Modor városok delegátusainak elrendelték, hogy a tárnoki ládát és a jegyzőkönyvet nyissák fel, az iratok közül a statútumokat válogassák ki, írják le, és a tárnokmesternek adják át. Ezeket majd az összehívandó törvényszakokon résztvevő városi küldöttek is másolják le, hogy ebből tárnoki jogi ismereteiket bővítsék, s azt a saját hasznukra fordíthassák. Kovachich i. m. (Tav. adv.) I. 21. fol. 58 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. 249. fol. 50 Uo. 251. fol.