Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)
III. A tárnoki hivatal és a tárnoki szék ügyvitele
A fellebbezésre elfogadott perről készült perkiadmányt a városi magisztrátus kísérőlevéllel terjesztette fel a tárnokmesterhez, melyben az átküldő parancs számára és keltére is hivatkozott. Csak a szegényjogon folytatott perek és csődperek esetén kellett az iratokat eredetiben felküldeni, 14 egyébként az ügy mindig perkiadmány formájában került a tárnoki szék elé. (A tárnoki hivatal általában nem közvetlenül érintkezett a felekkel, hanem ügyükben az illetékes városi magisztrátussal levelezett. 15 ) A városi törvényszék által lepecsételt s tárnoki paranccsal felküldött pert — az 1602. évi tárnokszéki határozat szerint — az altárnokmester és a városok delegátusai előtt kellett felmutatni és ugyanott felnyitni. (Rendszerint azonban, mint láttuk, a fellebbezett perek másolatát — a perkiadmányt, amit a felek kérelmére a város pecsétje alatt részükre ki kellett adni — terjesztették a tárnoki szék elé. 16 ) A tárnoki szék 1723. június 28-án tartott ülésén a perek zártan történő felküldésére vonatkozó addigi előírásokat határozatban erősítették meg. Erre az okot az szolgáltatta, hogy Buda, Pest és Debrecen városok — a szabályoktól eltérően — a fellebbezett pereket nyitott formában küldték fel. Az ülésen részt vevő városi delegátusok ezért arra kérték a tárnokmestert, hogy az említett városokat levélben szólítsa fel és intse meg, hogy a pereket azontúl nemcsak hogy zártan, hanem büntetés terhe alatt, latin nyelven megszerkesztve küldjék fel. 17 A fellebbezett perekre vonatkozóan 1725-ben újabb határozatot hoztak, majd e kérdést a tárnoki szék 1737. évi ülésszakán tovább szabályozták. Az utóbbi határozat értelmében a fellebbezett pereket a tárnokszéki jegyzőnek a meghirdetett törvényszak kezdete előtt (ante terminum promulgatae sedis) kell átadni. 18 A tárnoki székre felküldött pereket beérkezésük sorrendjében vették fel (leváltak) és tárgyalták meg. A tárgyalás előtt azonban a bírák számára perkivonatokat kellett készíteni, hogy az ügyek lényegét mindannyian megismerjék. Ezt a munkát eleinte általában a tárnokszéki jegyző végezte, 19 de a fellebbezett ügyek számának növekedésével ebbe (elsősorban a perkivonat diktálásába) a városok delegátusait is bevonták. 20 A kivonatolással járó munkák azonban még így is nagyon elhúzódtak, ami a perek megvizsgálásának folyamatos menetét gátolta. Az elhúzódás oka rendszerint az volt, hogy a városok magisztrátusai a fellebbezéseket későn küldték fel, s így azokat nem lehetett előre kivonatolni, hanem e munkák a már folyó törvényszak idejére torlódtak össze. Ezeket a hibákat legfelsőbb helyen is látták, s azok kiküszöbölésére 1771-ben lépések is történtek, 21 m O 99. Tárnoki lt. Acta tav. Fidelis Pálffy. JMs 2062. és 2386. Legfelsőbb rendelkezésre az olyan pereket, melyek szegényjogon a városi ügyész támogatása mellett indultak, 1829-től az ország minden fellebbezési fórumához eredetiben kellett felterjeszteni. 15 így pl. a feleknek a tárnokmesterhez címzett kérelmeit is általában a város terjesztette fel, s a tárnoki hivatal az illetékes város tanácsának küldte meg a felek beadványára adott válaszát. 16 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. 80. fol. "Uo. 248. fol. " Uo. 282. fol. 19 Kovachich i. m. (Tav. adv.) I. 20. fol. 20 ,,. . . 25 ía die Julii. . . eadem die post prandium dictabantur extractus processuum qui et 26. die ante, et post meridiem continuabantur." FL Pest város levéltára, Acta tav. 1747. évi kötet. 21 Mária Terézia 1771. augusztus 14-én rendeletben utasította Batthyány Ádám tárnokmestert, hogy a tárnoki városokat szólítsa fel a perek időben történő felküldésére.
