Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

III. A tárnoki hivatal és a tárnoki szék ügyvitele

A fellebbezésre elfogadott perről készült perkiadmányt a városi magisztrátus kísérőlevéllel terjesztette fel a tárnokmesterhez, melyben az átküldő parancs számára és keltére is hivatkozott. Csak a szegényjogon folytatott perek és csőd­perek esetén kellett az iratokat eredetiben felküldeni, 14 egyébként az ügy mindig perkiadmány formájában került a tárnoki szék elé. (A tárnoki hivatal általában nem közvetlenül érintkezett a felekkel, hanem ügyükben az illetékes városi ma­gisztrátussal levelezett. 15 ) A városi törvényszék által lepecsételt s tárnoki paranccsal felküldött pert — az 1602. évi tárnokszéki határozat szerint — az altárnokmester és a városok delegátu­sai előtt kellett felmutatni és ugyanott felnyitni. (Rendszerint azonban, mint lát­tuk, a fellebbezett perek másolatát — a perkiadmányt, amit a felek kérelmére a város pecsétje alatt részükre ki kellett adni — terjesztették a tárnoki szék elé. 16 ) A tárnoki szék 1723. június 28-án tartott ülésén a perek zártan történő felkül­désére vonatkozó addigi előírásokat határozatban erősítették meg. Erre az okot az szolgáltatta, hogy Buda, Pest és Debrecen városok — a szabályoktól eltérően — a fellebbezett pereket nyitott formában küldték fel. Az ülésen részt vevő városi delegátusok ezért arra kérték a tárnokmestert, hogy az említett városokat levél­ben szólítsa fel és intse meg, hogy a pereket azontúl nemcsak hogy zártan, hanem büntetés terhe alatt, latin nyelven megszerkesztve küldjék fel. 17 A fellebbezett perekre vonatkozóan 1725-ben újabb határozatot hoztak, majd e kérdést a tár­noki szék 1737. évi ülésszakán tovább szabályozták. Az utóbbi határozat értel­mében a fellebbezett pereket a tárnokszéki jegyzőnek a meghirdetett törvény­szak kezdete előtt (ante terminum promulgatae sedis) kell átadni. 18 A tárnoki székre felküldött pereket beérkezésük sorrendjében vették fel (le­váltak) és tárgyalták meg. A tárgyalás előtt azonban a bírák számára perkivona­tokat kellett készíteni, hogy az ügyek lényegét mindannyian megismerjék. Ezt a munkát eleinte általában a tárnokszéki jegyző végezte, 19 de a fellebbezett ügyek számának növekedésével ebbe (elsősorban a perkivonat diktálásába) a városok delegátusait is bevonták. 20 A kivonatolással járó munkák azonban még így is nagyon elhúzódtak, ami a perek megvizsgálásának folyamatos menetét gátolta. Az elhúzódás oka rendszerint az volt, hogy a városok magisztrátusai a fellebbe­zéseket későn küldték fel, s így azokat nem lehetett előre kivonatolni, hanem e munkák a már folyó törvényszak idejére torlódtak össze. Ezeket a hibákat leg­felsőbb helyen is látták, s azok kiküszöbölésére 1771-ben lépések is történtek, 21 m O 99. Tárnoki lt. Acta tav. Fidelis Pálffy. JMs 2062. és 2386. Legfelsőbb rendel­kezésre az olyan pereket, melyek szegényjogon a városi ügyész támogatása mellett indultak, 1829-től az ország minden fellebbezési fórumához eredetiben kellett felter­jeszteni. 15 így pl. a feleknek a tárnokmesterhez címzett kérelmeit is általában a város ter­jesztette fel, s a tárnoki hivatal az illetékes város tanácsának küldte meg a felek bead­ványára adott válaszát. 16 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. 80. fol. "Uo. 248. fol. " Uo. 282. fol. 19 Kovachich i. m. (Tav. adv.) I. 20. fol. 20 ,,. . . 25 ía die Julii. . . eadem die post prandium dictabantur extractus proces­suum qui et 26. die ante, et post meridiem continuabantur." FL Pest város levéltára, Acta tav. 1747. évi kötet. 21 Mária Terézia 1771. augusztus 14-én rendeletben utasította Batthyány Ádám tárnokmestert, hogy a tárnoki városokat szólítsa fel a perek időben történő felküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom