Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

I. A tárnoki jogszolgáltatás fejlődése

juk eső rész szerint viseljék. Végül megjegyzi, hogy ez a küldött referálná a magával hozott, fellebbezett ügyeket: azokból semmit elvenni vagy azokhoz hozzátenni úgysem szabad és nem is szokás, s így semmi szükség nincs a perlekedő felek személyes megjelenésére. Kéri tehát, hogy az igazságszolgáltatás mindenféle újítás bevezetése nélkül úgy maradjon érvényben Horvátországban is, ahogy az Magyarországon évszázadok óta szokásban van.

91 A tárnokmester tiltakozásának az lett az eredménye, hogy a horvát altárnokmester kinevezése és az új tárnoki fórum felállítása két évvel későbbre maradt. A királynő azonban a rendeletben előírtak alapján Zengget is tárnoki városnak tekinti, és már 1750. június 2-án arra kötelezi Esterházyt, hogy a zenggi lakosoknak a tárnoki székhez felküldött pereit „suo modo" vizsgálja meg és a feleknek szolgáltasson igazságot.

92 Mária Terézia eredeti tervét nem adta fel és a tárnokmester két év előtti tiltakozására újabb rendelettel felelt. 1751 októberében kiadott mandátumában — hivatkozva a már e tárgyban kiadott előbbi rendelkezésére — megrótta Esterházyt, hogy az ellen különböző kifogásokat emelt. A királynő hivatkozott a jogszolgáltatás terén fennálló fogyatékosságokra, s megemlítette, hogy Zengg szabad királyi városban és másutt is több per függőben van. S nehogy azok intézése fellebbviteli fórum hiánya miatt megakadjon, újból elrendelte a horvátországi altárnokmester kinevezését.

93 Esterházy most már engedelmeskedik a parancsnak, s 1752. január 18-án jelentette a királynőnek, hogy Raffay József Zágráb megyei alispánt, mint a jogban és a bírói gyakorlatban jártas, s neki a legtöbbek által ajánlott személyt erre a tisztségre kinevezte.

94 Az újonnan felállított tárnoki fórum működése azonban nem ment simán. Esterházy 1752. május 23-án — nyilván némi kárörömmel — azt jelentette a királynőnek, hogy Várasd város — mely továbbra is ragaszkodott személynöki városi kiváltságaihoz — a horvátországi altárnokmester illetékességét nem akarja elismerni.

95 A horvát tárnoki fórum súlyát maga Mária Terézia is csökkentette azzal, hogy Zengg szabad királyi várost 1752. december 18-án kivonta annak ítélkezése alól és a cs. kir. kereskedelmi igazgató joghatósága (jurisdictioni caesareo-regii incommercialibus directoris) alá helyezte.

96 Ez is hozzájárult ahhoz, hogy e tárnoki fórum fenntartása egyre célszerűtlenebbé, s a joghatósága alatt maradt városok számára egyre költségesebbé vált. Zágráb, Kapronca és Kőrös városok ezért 1753. július 22én a fennálló helyzet megváltoztatásáért a királynőhöz folyamodtak s kérték, hogy fellebbezésre kerülő pereiket azontúl egyenesen a magyarországi tárnoki szék elé vihessék fel.

97 Kérésüket azzal indokolták, hogy Várasd és Zengg városok kiesésével négy városnak kell fizetnie az altárnokmester 150 forint és a tárnokszéki jegyző 91 Wagner i. m. 69—70. 1. 92 A 35. Kanc. lt. Conceptus expeditionum 1750. június. Ne 26. 93 Uo. 1751. október. JMa 6. 94 Wagner i. m. 71. 1. A tárnokmester 1753. március 19-én mind az újonnan kinevezett altárnokmesternek, Raffay Józsefnek, mind a tárnoki szók jegyzőjének, Lukavszky Lászlónak, aki azelőtt Zágráb város tanácsosa volt, a szükséges utasításokat is megküldte. 95 A 32. Kanc. lt. Litterae privatorum 1752. Ka 383. 96 A 35. Kanc. lt. Conceptus expeditionum 1752. december. Ns 69. 97 A kórvényeket a kancellária véleményezés végett megküldte a tárnokmesternek. A 35. Kanc. lt. Conceptus expeditionum 1753. augusztus. Kfi 12., 27.