Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

I. A tárnoki jogszolgáltatás fejlődése

1703-ban került a tárnoki szék ítélkezése alá, noha Horvátország fővárosa volt. Fellebbezésre kerülő pereiket azonban már előbb is meg kellett valahol vizsgálni, így azokat az uralkodók — városi kiváltságaikat tiszteletben tartva — esetenként a tárnokmester joghatósága alá rendelték. Ilyenről már 1626-ból vannak adataink, amikor a zágrábi polgárok perét a tárnoki szék ítélkezése alá bocsátották.

89 A jogszolgáltatás megjavítására törekvő Mária Terézia a horvát rendek kérésére, a horvátországi városok fellebbezésének ügyét intézményesen kívánta megoldani. Azt akarta elérni ugyanis, hogy a fellebbvitelre kerülő pereket ne kelljen esetről esetre a tárnoki szék ítélkezése elé utalni. Ennek érdekében 1749. június 3-án Esterházy Ferenc tárnokmesterhez rendeletet adott ki, amely szerint Horvátországban is — mint Magyarországon — altárnokmesteri állást kell szervezni, és Zágrábban egy fellebbezési fórumot kell felállítani. E bíróság a Magyarországon alkalmazott gyakorlat és szokás szerint működne. Illetékessége — Zágráb, 1703 óta tárnoki és Várasd személynöki várost is beleértve — Kapronca, Kőrös és Zengg városokra, valamint Cirkvenica szabadalmas mezővárosra terjedne ki. A bíróság az említett városok senioraiból fog állani, akiket időnként az új altárnokmester hív össze, és az üléseken is ő elnököl. A bíróság a felterjesztett pereket megvizsgálja és azokat a tárnokmesterrel kivonatosan közli. A királynő a rendelkezést azzal indokolta, hogy az említett városok perlekedő lakosai részint a nagy távolságok és az utak kedvezőtlen állapota, részint pedig szegény és siralmas helyzetük miatt nem képesek arra, hogy egyik vagy másik magyarországi fellebbviteli fórumon megjelenjenek. Nehogy ezekből kifolyólag a perlekedőket az igazságszolgáltatásból kizárják, Mária Terézia elrendeli a tárnokmesternek, hogy a horvátországi altárnokmestert minél előbb nevezze ki, arról küldjön jelentést, és e tényről az érdekelt városokat is értesítse.

90 A rendelet tehát a horvátországi városok közül Zágrábot és Varasdot is az újonnan felállítandó horvátországi tárnoki fórum joghatósága alá rendelte. Ugyanígy járt el Zengg várossal is, amely addig a vármegye illetékessége alá tartozott. Ez utóbbi két város bevonásával a tárnoki joghatóság köre tovább szélesedett volna, Esterházy Ferenc tárnokmester a rendeletre mégis elutasító, illetve kitérő válasszal felelt. 1749. június 12-én kelt felterjesztésében ugyanis azt írta, hogy kötelezve érzi magát a királyi rendeletnek alávetni, de meg kell jegyeznie, hogy Várasd a királyi személynök, Zengg pedig a megye joghatósága alá tartozik, a többiek, Kapronca és Kőrös városok, nemkülönben Cirkvenica mezőváros miatt pedig új altárnokmestert kinevezni, sőt új fórumot felállítani nagyon költséges dolog lenne. Megállapítja továbbá, hogy ha ezek a városok, szegényes helyzetük miatt, majd a tárnoki szék ülésszakain való részvétel alól magukat gyakrabban felmenteni kérik s azt nekik megengedik, ebből csak az igazságszolgáltatás késleltetése fog származni. Ezért azt javasolja, hogy az említett városok a magyarországi tárnoki szék törvényszakaira is küldjenek felváltva egy jogképes delegátust — ahogy két küldöttet az országgyűlésre is szoktak küldeni — s a költségeket együttesen, a rá89 A 32. Kanc. lt. Litterae privatorum 1626, Ne 106. Bánffy Kristóf tárnokmester 1626. július 29-én jelenti a királynak, hogy elintézi a zágrábi polgárok ügyét, de az előzetes vizsgálat lefolytatására a zábrábi prépost és a báni ítélőmester kiküldését kéri. 90 O 93. Tárnoki lt. Acta tav. A Fasc. Ne 16—18. Vö. még: A 35. Kanc. lt. Conceptus expeditionum 1749. június. Ne 19.