Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)
I. A tárnoki jogszolgáltatás fejlődése
tember 20, december 5 és 31). 25 Az 1702-ben tartott két törvényszak közül a másodikat — amely június 12-én kezdődött — Nagyszombatban tartották. 26 Buda visszafoglalása után, annak küldöttei levélben kérték a tárnokmestertől, hogy az ülésszakokat helyezzék vissza városukba, mivel ezt a tárnoki jog is előírja. 27 Buda azonban a felszabadulással nem került vissza azonnal a tárnokmester joghatósága alá, hanem az utóbbi aktus — amit később részletesen tárgyalni fogunk — egészen 1723-ig elhúzódott. Korszakunk folyamán nemcsak a törvényszakok helye, hanem azok kezdésének időpontja is többször változott. Már a Mohács előtti időszakban is a legkülönbözőbb időpontokra hívták össze e bíróságot: Szent István ünnepének nyolcadára (augusztus 27-ére), Gyertyaszentelő Boldogasszony nyolcadára (február 9-ére), pünkösd ünnepének nyolcadára stb. Előfordult, hogy a rendes nyolcados terminusok valamelyikén, Szent Jakab vagy Szent Mihály nyolcadán (augusztus 1, illetve október 6), leggyakrabban azonban Szent György nyolcadán (május 1) kezdték meg az ülésszakot. A XVI. század közepén (pontosabban 1555-ben) — régi szokásra hivatkozva — a Szent György napjától számított tizenötödik napot (május 8át) tekintik a törvényszak kezdő időpontjának, s határozatba foglalják, hogy a tárnoki szék sem előbb, sem utóbb nem hívható össze. 28 E határozat ellenére a törvényszakot a következő évben más időpontra, október l-re (ad tertium diem festi Michaelis) hirdették meg. 29 A törvényszakok időpontjának rögzítésére 1596-ban újabb tárnokszéki határozatot hoztak, melynek értelmében az ülésezést azontúl téli időszakban, Pál fordulásának ünnepén (január 25-én) kell kezdeni. 30 A határozatot eleinte igyekeztek megtartani, de olykor a szükség úgy kívánta, hogy az időpontot egy-egy konkrét alkalomra megváltoztassák. így pl. az 1626. évi törvényszakot Bánffy Kristóf tárnokmester Fülöp és Jakab apostol napjának nyolcadára (május 8-ára) hirdette meg, mivel az előző évi országgyűlés csaknem karácsonyig elhúzódott. 31 25 O 92. Tárnoki lt. Raptura Actorum Thavernicalium in Prothocollum inserendorum Anni 1681 sub diaeta Soproniensi (a tárnoki szék jegyzőkönyv-sorozatának I. kötetébe behelyezve). — L. még: O 93. Tárnoki lt. Acta tavernicalia E Fasc. 14. fasc. Az e jelzet alatt található elenchus-másolat 19. sz. tétele a tárnokszéki ülésszakról a következő bejegyzést tartalmazza: „Extractus causarum in sede tavernieali anno 1681. l a mensis May, tempore diaetae Sopronii celebratae revisarum." Itt meg kell említenünk, hogy az időnként meghirdetett törvényszakokon kívül a tárnoki szók az országgyűlések alatt is ülésezett. Ennek rendjéről külön tárnoki statútum intézkedett. 1611-ben ugyanis elhatározták, hogy abban az évben, amikor országgyűlést tartanak, a tárnoki szék üléseit az országgyűlés első napján meg kell kezdeni. Ezt a határozatot általában meg is tartották. 26 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. 215-217. fol. 27 O 93. Tárnoki lt. Acta tav. C Fasc. 1. fasc. (d. n.) 28 Kovachich i. m. (Tav. adv.) I. 19. fol. Közlése szerint „1555. De veteri consvetudine fűit terminus convocandae Sedis Tavernicalis 15. dies festi divi Georgii, quod tamen nec prius, nec post semper observabatur." 29 Kovachich i. m. (Tav. adv.) III. 2. fol. 30 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. Praefatio, Xs 5. art. 2. A határozatot azzal indokolták, hogy Szent György napja körül rosszak az utak, s így az időpontváltozás a távoleső felső-magyarországi városok érdekében történik. 31 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. 152. fol. — A tárnokmester által kitűzött időpontot a városok küldöttei tetszéssel fogadták, mivel terhesnek találták volna, ha a karácsony és Pál napja közötti rövid egyhónapos időszak alatt kellett volna küldötteket delegálniuk a tárnoki székre. A küldöttek azonban leszögezték, hogy a jövőben újra Pál fordulásának nyolcadán kell a törvényszakokat megkezdeni.
