Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)

I. A tárnoki jogszolgáltatás fejlődése

és bányászat fejlesztésébe fektették tőkéiket, hanem földvásárlásba. A városi patriciatus gyorsan haladt afelé, hogy földbirtokossá váljék, s eszményképének a nemesség társadalmi helyzetét tekintette. 20 Ily módon tehát nem a városba költö­zött nemesség asszimilálódott, hanem a polgárság vezető rétege igyekezett nemes­sé válni. Az említett okokon kívül a tárnoki szék üléseinek rendszeres megtartását az is akadályozta, hogy több esetben — a városi jogszolgáltatás és ügyintézés hiá­nyos működése miatt — nem érkezett be a tárnoki hivatalhoz annyi fellebbezés, amiért érdemes lett volna törvényszakot összehívni. Ebből született 1643-ban az a tárnokszéki határozat, mely szerint a tárnokmester csak akkor tartozik ülés­szakot meghirdetni, ha legalább öt fellebbezést küldenek be hozzá a tárnoki váro­soktól. 21 A háborús idők és egyéb rendkívüli körülmények nemcsak a rendszeres, éven­kénti ülésezést tették lehetetlenné, hanem azok miatt esetenként a törvényszakok helyét is meg kellett változtatni. A tárnokszéki ítélkezés helyéről ugyanis a tárnoki jog 1. cikkelye úgy intézkedett, hogy azt évente Budán kell megtartani. E rendel­kezést azonban a 31. cikkely átmenetileg úgy módosította, hogy amíg Budát a töröktől vissza nem foglalják, az ülésszakokat Pozsonyba kell összehívni. 22 Az általunk vizsgált évszázadokban Buda török megszállása, majd az utána követke­ző évtizedekben a város jogi helyzetének vontatott, lassú rendezése lehetetlenné tette, hogy a tárnoki szék ott üljön össze. így a törvényszakokat e századokban általában Pozsonyban tartották. Előfordult azonban, hogy valamilyen oknál fog­va ott sem lehetett ülésezni. így pl. az 1632. évi törvényszak, amely — mint fen­tebb láttuk — elmaradt, a Pozsonyban akkor uralkodó pestisjárvány miatt Nagy­szombatba volt meghirdetve. 23 A következő évben már újra Pozsonyba hívták össze a tárnoki széket, de azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben ottan akkor még a pestis uralkodnék, a törvényszakot Sopronban fogják megtartani. 24 E városban azonban csak 1681-ben került sor tárnokszéki törvényszak tartásá­ra, amikor az országgyűlés is itt ülésezett. Erről a törvényszakról külön meg kell emlékeznünk, mivel a tárnokszéki jegyzőkönyvekben erre vonatkozólag sem­miféle bejegyzés nincs. A rendelkezésünkre álló, s nemrég előkerült jegyzőkönyv­töredék tanúsága szerint május 7-én Kürtössy Mihály altárnokmester és három város (Pozsony, Eperjes és Modor) küldöttei voltak jelen a Sopronban tartott országgyűlésen. Ekkor elhatározták, hogy a többi tárnoki város delegátusait is meghívják. A meghívás eredményeként a július 16-i ülésen már minden tárnoki város — akkor számszerint 10 — képviseltette magát. Az országgyűlés tartama alatt, éspedig olyan napokon, amikor az országgyűlés nem ülésezett, kilenc alka­lommal tartottak tárnokszéki ülést (május 7, június 24, július 1, 16, 17 és 18, szep­80 Magyarország története a késői feudalizmus korszakában, 1526 — 1790. Wittman Tibor: Az „örökös jobbágyság" rendszerének megszilárdulása. — Erdély a Habsburg­ellenes függetlenségi harcok élén, 1607—48. Bp. 1957. Egyet, tankönyv 1/1. 115. 1. 81 Kovachich, Martinus Georgius: Codex authenticus juris tavernicalis. Buda 1803. 273—274. 1. 22 Ez a cikkely a tárnoki szék 1596. február 15-i ülésén hozott határozat alapján került be a tárnoki jogba. 23 Kovachich i. m. (Tav. adv.) I. 20. fol. "Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom