Veres Miklós: A tárnoki hatóság és tárnoki szék : 1526–1849 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 2. Budapest, 1968)
I. A tárnoki jogszolgáltatás fejlődése
A tárnoki széknek a törvényben előírtakkal ellentétes, rendszertelen működését több tényező okozta. Ilyenek voltak elsősorban a háborús események, amelyek sokszor akadályozták a törvényszakok összehívását. Némelykor az is előfordult, hogy a már meghirdetett tárnoki széket el kellett halasztani vagy a már megkezdett ülésszakot félbe kellett szakítani. 1567-ben pl. a törvényszakot azért kellett egy későbbi időpontra áthelyezni, mert a felső-magyarországi városok küldöttei („propter motus") nem tudtak megjelenni. 14 1608-ban ezek a városok ismét távol maradtak, s így a tárnoki szék ülésszakát az országgyűlés idejére halasztották el. 15 Ugyancsak kevés számú küldött megjelenése miatt maradt el az 1623-ban meghirdetett törvényszak is, 16 de vannak esetek, amikor forrásaink csak homályosan utalnak az ülésszakok elmaradásának vagy félbeszakításának okára. így pl. 1629-ben Pál fordulásának nyolcadán (február 1-én) a tárnoki szék teljes létszámmal összeült, a tárnokmesteren és altárnokmesteren kívül minden tárnoki városból jelen volt két-két delegátus. Az ülésszakot ennek ellenére „bizonyos tekintetek és okok miatt" (ob certos respectus et rationes) félbeszakították és későbbi időpontra halasztották. 17 Az 1629. évihez hasonlóan az 1632. évi ülésszak megtartása is sikertelen maradt. Bánffy Kristóf tárnokmester ugyanis (április 4-én kelt levelében) arról értesítette a tárnoki városokat, hogy a háborús események következtében előállt bizonytalan közlekedési viszonyok miatt a május 3-ára kitűzött tárnoki széket elhalasztja, s majd újabb határidőt fog kitűzni. Az ülésszakot azonban Bánffy csak a következő, az 1633. év elejére hirdette meg, de azt — Kassa, Bártfa és Eperjes küldötteinek távolmaradása miatt — akkor sem lehetett megtartani. 18 A fent ismertetett okokon kívül a tárnoki szék XVI. századi vontatott, rendszertelen működéséhez városaink viszonylagos elmaradottsága is hozzájárult. A városok ugyan Habsburg-Magyarországon a városfalak védelme alatt nem érezték meg annyira a háború pusztításait, mint a falvak népe, de a fejlődésben mégis messze elmaradtak a nyugat-európai országok városai mögött. Városaink fejlődését gátolta a nemesség beköltözése is, amely rést ütött kiváltságos helyzetükön. 19 A nemesség térhódítása a XVII. században tovább folytatódott, s ez megváltoztatta a városi polgárság arculatát is. A gazdag polgárok nem az ipar, kereskedelem 14 I. m. I. 19. fol. Az idézett utalás (,,. . . motus") bizonyára az 1567. év hadieseményeivel: a király s az erdélyi fejedelem közt Felső-Magyarországon folyt hadakozással, s a temesvári pasa Abaúj, Borsod és Gömör megyékben folytatott dúlásaval kapcsolatos, a belőlük származott zavarokra, belső nyugtalanságra, mozgolódásra vonatkozik. 15 I. m. III. 40. fol. 16 I. m. I. 20. fol. 17 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. 192. fol. A megvizsgálás végett felküldött perek sorsáról úgy döntöttek, hogy azokat a legközelebbi ülésszak alkalmával fogják tárgyalni. 18 O 92. Tárnoki lt. Prot. sed. tav. I. 201. fol. A megjelent küldöttek február 3-án tartott ülésükön a törvényszak kezdő időpontját május 3-ára halasztották azzal a megjegyzéssel, hogy ha az uralkodó időközben országgyűlést hirdetne, akkor a városoknak a tárnoki cikkelyek előírásaihoz kell magukat tartaniuk, vagyis az országgyűlési ülésszakon meg kell jelenniük. 19 Magyarország története a késői feudalizmus korszakában, 1526 — 1790. Sinkovics István: Az „örökös jobbágyság" rendszerének kialakulása. — A Habsburgok első kísérletei a magyar állami függetlenség felszámolására, 1571 — 1606. Bp. 1957. Egyet, tankönyv 1/1. 66 —67. 1.
