Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
ut kormányzósággal szemben. Minthogy a hadsereggel sem tudott együttműködni, sorsa kezdettől fogva meg volt pecsételve. Pedig az utasítás az ügyintézés egyes részleteit is pontosan kidolgozta. Szervezete. A két titkár alá két lajstromozót és kiadót, két-két Írnokot, egy-egy kapust és egy fűtőt rendeltek. A kormányzó a hivatali esküt a titkos tanácsban az uralkodó előtt tette le, a tanácsosok és titkárok pedig a beiktató királyi biztosok előtt. Az alhivatalnokokat a titkárok eskették fel, ők ügyeltek ugyanis az irodai munkára. Ök vezették továbbá a jegyzőkönyveket, készítették a fogalmazatokat, amelyeket fontosabb ügyekben letisztázás előtt a tanácsban fel is olvastak. A kiadványokat egyedül az elnök írta alá, távollétében a jelenlevő tanácsosok és a fogalmazó titkár. A hivatal pecsétje a birodalmi sast ábrázolta, mellén a magyar, kiterjesztett szárnyain a melléktartományok címereivel. Az uralkodóhoz intézett felterjesztéseket azonban nem a hivatali pecséttel látták el, hanem a kormányzó és a tanácsosok gyűrűs pecsétjével, valószínűleg azért, hogy kitűnjék, hogy kik voltak az ülésen jelen. A felterjesztéseket a magyar kancellária továbbította, a királyi végzésekről is ő tudósította a kormányzóságot, amely tehát etekintetben is előképe volt az 1724-ben felállított helytartótanácsnak. Az ügyintézés egyes részleteit a gubernium hivataltörténete hivatott tisztázni, amely azt is meg fogja állapítani, hogy az utasítás rendelkezéseinek mennyiben tudott, vagy nem tudott eleget tenni, s hogy bukását milyen erők okozták. A német tanácsosok kiválasztását hosszas viták előzték meg, míg végül sikerült megegyezni br. Spankau Paris udvari haditanácsos, dr. Pötting János Sebestyén udvari kamarai tanácsos, dr. Erhard Ágoston és dr. Hoffmann János alsóausztriai kormánytanácsosok személyében, akiket a már említett magyar tanácsosokkal együtt az uralkodó biztosai a kormányzóság beiktatásának napján, 1673. március 23-án eskettek fel. Ugyanekkor kezdte meg az új hivatal működését. Szervezetéről tanulságos képet nyújt a magyar kamara 1675-i számadása, amely egyben azt is feltünteti, hogy az egyes tisztviselők abban az évben mennyi fizetést vettek fel. 1 ) Ampringen János Gáspár kormányzó 6.000 fr Szelepcsényi György esztergomi érsek 1.950 « Forgách Ádám gr. országbíró 500 « Hoffkirchen Károly Lajos gr. tábornok 750« Pötting János Sebestyén gr 750« Majthényi János személynök 750 « Hoffmann János György 900 « Dilenschneider János Claudius 500 « Földváry András magyar titkár 300 « Kirchmayr János Albanus német titkár 400 « Gingel György magyar lajstromozó 200 « Zauer Miksa Lipót német lajstromozó 250 * Kuttich János magyar kiadó 150 « Bidermas Zsigmond János német kiadó 200 « Liebhard György magyar írnok 100 « Eisforth Pál magyar írnok 100« Weiss János Tamás német irnok 150« Franck Ferenc Hermán német irnok 150 « Stangh György magyar kapus 50« Kofflsperger Jakab német kapus 75 « Mosgrabmer Miklós fűtő 50 « összesen 14.275 fr J ) Orsz. Lev. Múz. lvt. Kamarai iratok. Fol. Lat. 921., XVI.
