Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
II. FEJEZET. A magyar királyi központi hivatalok. 12. §. A magyar tanács. (Consilium Hungaricum.) A Mohács előtti államkormányzat központi szerve az uralkodó mellett működő királyi tanács és királyi kancellária volt. Az eredetileg fejedelmi jellegű tanács a rendiség politikai súlyának növekedésével párhuzamosan fokozatosan rendi színezetet nyert, a királyi tisztségek legnagyobb része már jóval Mohács előtt országos méltósággá alakult át. A tanács az egyházi és világi főurak (praelati et barones) testülete lett, akik Mátyás alatt kiközösítették maguk közül az uralkodó alacsonyabb származású bizalmasait, sőt a Jagello-kori országgyűlések által kijelölt köznemesi tanácsosokat is teljesen háttérbe szorították. 1 ) A kormányzat és az igazságszolgáltatás központi hatóságait, a nádori, országbírói stb. méltóságot egymásután kezükbe kerítve, a rendiség érvényesülésének a francia fejlődésben kimutatható azt az útját járták meg, amely a hivatalokon keresztül vezetett. Ugyanakkor azonban az országgyűlési tárgyalásokra is döntő befolyást gyakoroltak, a későbbi főrendiház mintájára a főnemesi osztályt képviselték, tehát az angol rendek hatalmi eszközét is igénybevették. Mohács után pedig, amikor az új uralkodó központi hivatalaiból kiszorultak, egyedül az utóbbi lehetőség maradt számukra nyitva. A királyi tanács Mohács utáni történetében ez a döntő mozzanat, amit az eddigi irodalom, amely a kétféle, tágabb és szűkebb tanács elméletét vallotta, nem hangsúlyozott, sőt észre sem vett. A királyi tanács Mohács után sem veszítette el rugalmasságát, tagjai közül hol többen, hol kevesebben gyűltek össze a király udvarában, ebből azonban kétféle tanácsra következtetni nem lehet. Amit legjobban az a tény igazol, hogy az elmélet egyik hirdetője azt vallja, hogy Mohács után a tágabb tanács elvesztette tanácsjellegét, a másik viszont éppen ellenkezően úgy látja, hogy a szűkebb tanács x ) A királyi tanács köznemesi tagjainak szerepét, illetve háttérbeszorulásuk okait külön tanulmányban kellene megvizsgálni. Kérdés, hogy a vonatkozó törvénycikkeket (1458:32., 1498:7., 1500:10., 1507:3., 1518:40., 1525:1.) egyáltalában végrehajtották-e? A királyi tanács történetével folgalkozó legújabb és legalaposabb munka (Szilágyi Loránd: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban, Bp., 1930.) ezt nem vonja kétségbe és a tanács címében szereplő »caeterique consiliarii« is erre utal, másrészt azonban éppen Szilágyi mutatta ki, hogy az oklevelek relációs jegyzeteiben 1458 és 1526 között egyetlen egyszer sem fordul elő köznemesi tanácsos neve, ami azt bizonyítja, hogy a tényleges munkában nem vettek részt. I. m. 40. 1.
