Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
kérdését úgy oldották meg, hogy 6 katolikus és 6 protestáns limitatort választottak. Ezek vetették ki az adót, s a bírók előttük számoltak el az adó és az egyéb jövedelmek kezeléséről. A városi alkalmazottak fő jövedelmét nem a fizetés, hanem a bírságokban és különböző illetékekben való arányos részesedés jelentette. A városi hatóság hatásköre. A városi hatóság legfontosabb feladata a mezővárosokban is az igazságszolgáltatás volt. A rövidebb-hosszabb időközökben összeülő városi törvényszéken az esküdtek meghallgatásával a bíró vagy főbíró ítélkezett. ítéletei ellen bizonyos értékhatáron felül az úriszékhez lehetett fellebbezni. A város és földesura helyenkint váltakozó viszonyától függött, hogy a városi törvényszék milyen fokú önállóságot tudott elérni. Az igazságszolgáltatással szoros kapcsolatban állott, de már inkább a közigazgatás körébe tartozott a városi közrend biztosítása. A közrendészetnek sokféle ága volt. A közbiztonságon kívül körébe tartozott az utcák tisztántartása, a tűzbiztonság, a vásárok és piacok rendjének biztonsága stb. Ungvárott pl. vásár idején a főbíró minden nap 10—10 embert bízott meg azzal, hogy a rendet fenntartsák. A kéményeket és a tűzhelyeket minden hónapban ellenőriztette, hogy nem tűzveszélyesek-e. Hasonlóképen gondja volt rá, hogy az utcákat kövezzék és a szemetet eltakarítsák. Ebben a munkában, valamint a közbiztonság fenntartásában a hadnagyok, utcakapitányok és tizedesek voltak az elöljáróság segítségére. Sok város katonaságot is tartott, amely nemcsak a külső és belső ellenség ellen nyújtott oltalmat, hanem a városi rendeletek végrehajtását is biztosította, tehát közigazgatási téren is jelentős tényezőnek bizonyult. Jelentékeny részét alkották a városi hatóság feladatainak a gazdasági ügyek. A városi adó és jövedelmek, vámok, vásárpénzek, hús- és italmérés stb. kezelésén kívül szabályozta az árakat és a béreket, ellenőrizte a mértékeket és az áruk minőségét. A bíró előtt kötötték az ingatlanforgalmi ügyleteket, amikről megfelelő díj ellenében a város pecsétjével megerősített bizonyságleveleket állított ki. A város nevében erdő-, hegy- és mezőkerülőket fogadott, ellenőrizte az erdő- és mezőgazdasági, valamint a szőlőművelésre vonatkozó rendeletek végrehajtását. A céhek működésére is felügyelt, s így az ipar és a kereskedelem alakulására is befolyást gyakorolt. Jellemző, hogy Alsólindva város 1558-i rendtartása, amit a Bánffy-család adott ki, majdnem kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozott. 1 ) Ügyintézés. Ami végül a mezővárosi közigazgatás ügymenetét illeti, erről éppoly keveset tudunk, mint a szabad királyi és bányavárosokéról. Sok ügyet még szóbelileg intéztek el, de az írásbeliség fokozatosan teret hódított. Sok mezővárosnak maradtak fenn XVI. és XVII. közgyűlési jegyzőkönyvei, számadáskönyvei és egyéb hivatalos iratai, amelyek alapján a részletkutatásnak módjában lesz majd az ügyintézés múltjára világot deríteni. 2 ) x ) Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1899. 136. 1. 8 ) A mezővárosok fejlődése sok tekintetben azonos lévén a szabad királyi és bányavárosokéval, a velük is foglalkozó általános munkákat, nem különben a monográfiákat is, ez utóbbiakról szóló előző § végén soroltuk fel.
