Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
Bevezetés. 1. §. Az űjkori közigazgatás kialakulása. Az ember társas lény, életét nem egyedül, hanem embertársai körében éli. A családot összetartó szereteten kezdve az embereket sok-sok bennük és kívülük ható erő sok-sok közösséghez fűzi. Valamennyi közösséget jellemzi azonban, hogy tagjai közös célok elérésére törekszenek. És hogy céljaikat minél könnyebben elérhessék, alárendelik magukat társaik közül azoknak, akiktől leginkább várják, hogy törekvésük tárgyát valóra tudják váltani. Az emberi közösségek ennek megfelelően mindig két rétegre oszlanak : vezetőre és vezetettre. A kettőnek egymáshoz való viszonya különbözőképen alakulhat és így különböző kormányformák jönnek létre. Minél nagyobb a közösség, céljai annál sokfélébbek, kormányzása annál nehezebb feladat. A vezetők egymagukban nem tudják ezt a feladatot megoldani, kénytelenek azt megosztani és a közösség vezetésében mások segítségét is igénybe venni, így keletkeznek a hivatalok, az emberi közösség céljainak elérésére irányuló kormányzói tevékenység kisebb-nagyobb körei, amelyeknek középpontjában a fejlődés különböző fokain hol egy személy, hol egy egész testület áll, 1 ) amelyeket előbb a szokás, majd a jog meghatározott keretekbe foglal. Közigazgatásíöríénelem. A hivatalok magyarázatával, legkülönfélébb viszonyainak boncolásával az emberi közösségek elméletét tárgyaló államtudomány megfelelő ága, a közigazgatástan foglalkozik. Fejlődésüknek leírása pedig a történettudomány megfelelő ágának, a kormányzás- és hivatal-, egyszóval a közigazgatástörténelemnek feladata. A két tudománynak azonban kéz a kézben kell haladnia, mert hiszen amit nem ismerünk, azt nem magyarázhatjuk és viszont magyarázat nélkül minden leírás homályos marad. Segítségül kell hívniok a társax ) A közigazgatás fogalmára és fejlődésére alapvető és még ma is legjobb összefoglalás Gustav Schmoller 1894-ben megjelent tanulmánya: Über Behördenorganisation, Amtswesen und Beamtenthum im Allgemeinen und speciell in Deutschland und Preussen bis zum Jahre 1713. (Acta Borussica, Die Behördenorganisation und die allgemeine Staatsverwaltung Preussens im 18. Jahrhundert. I. Bd.) Berlin. Az első fejezetben elmondottakhoz elsősorban ez a munka szolgált alapul. Schmoller megkülönbözteti egymástól az »Amt«-ot és a »Behörde«-t. »Das Amt ist ein durch das Recht oder die Sitte abgegrenzter Kreis von Gemeinde- oder sonstigen öffentlichen Geschäften.« (16. I.) »Die Personification des Amtes ist die Behörde.« (18. 1.) A magyar nyelvben mindkét fogalmat a »hivatal« szó fejezi ki.
