Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
Még leginkább ismerjük a megyék szerepét a pénzügyigazgatásban és a katonai igazgatásban. A felségjogon élvezett kamara hasznát, amely Károly Róbert alatt lett pénzverési haszonból állami egyenesadó (lucrum camerae, Mátyás alatt tributum f isci regalis), továbbá Zsigmond óta a rendektől megszavazott hadiadót (dica, subsidium, taxa, contributio) a kincstár adóközegei, a rovok és beszedők (dicatores et exactores) rendszerint a szolgabírák segítségével vetették ki, faluról-falura járva és megállapítva, hogy mindegyik község mennyit tartozik fizetni. A falvakban az adót a falubíró, rendszerint az uraság megbízottja, szedte össze és vitte a megyegyűlés székhelyére, ahol a beszedők átvették és a hátralékosak listáját átadták az alispánnak, hogy tartozásukat a törvényes büntetéssel együtt behajtsa rajtuk. Előfordult, hogy az országgyűlés a hadiadó behajtását nem a kincstárra, hanem a megyékre bizta, akik ilyenkor maguk választották a rovókat a tehetősebb nemesek közül. Ugyancsak a megye írta össze a jobbágyok számát, amely Zsigmond óta a katonaság kiállításához szolgált alapul. A megyebeli kisebb birtokosok, ha nem tartoztak valamelyik tartományúr famíliájához, katonáikat a megye zászlaja alatt küldöttek harcba. A megyei bandérium vezetése és ellátása ugyancsak az ispánok feladata volt, akik mellé a megye közönsége hadvezetőket választott. 1 ) x ) A vármegyékre Kollár, Adamus Franciscus: Históriáé iurisque publici regní Hungáriáé amoenitates. 2 vol. Vindobonae, 1783. Windisch, K.G.: Der Erb-Obergespan, comes perpetuus comitatus. Neues Ungrisches Magazin, 1791. U. a.: Der Obergespan, itzt comes comitatus. U. o. Kovachich, Martinus Georgius: Notitia comitatuum. Viennae, 1818. Botka Tivadar : Notitia diplomática veteris constitutionis comitatuum. Pestini, 1831. Fejér, Georgius: De comitatibus regni Hungáriáé. Budae, 1843. Palugyay Imre : Megyerendszer hajdan és most. 4 k. Pest, 1844—1848. Botka Tivadar : Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. Akadémiai Értesítő, 1860. U. a.; Jogtörténeti tanulmányok a m. vm-ék szervezetéről. Bp. Szemle, 1865—66. U. a.: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről. Századok, 1870—72. U. a.: Történeti tanulmányok a m. vm-ék szervezetéről. Bp. Szemle, 1886. Pesty Frigyes : Az eltűnt régi vm-ék. 2 k. Bp., 1880. U. a.: A magyarországi várispánságok története. Bp., 1882. Balássy Ferenc: A megye és a várispánság. Bp., 1893. Ak. ért. a tört. tud. kör. XVI. Tagányi Károly: Valami a »Comes« szóról. Századok, 1881. U. a.: Szolnok-Doboka vm. monográfiája. I. Dés, 1901. U. a.: Vármegyéink eredetének kérdése. Történeti Szemle, 1913. U. a.: Felelet dr. Erdélyi Lászlónak. Ü. o. 1916. Pauler Gyula: Találunk-e egyidőben külön katonai és polgári ispánt? Századok, 1882. Csutorás László: A magyar vármegyerendszer történeti kifejlődése és politikai jelentősége. Magyar Igazságügy, 1888—89. Réső Ensel Sándor : Régi vármegyék, székek, kerületek és vidékek neveinek eredete. Bp., 1894. Wertner Mór: Az Árpád-kori megyei tisztviselők. Történelmi Tár, 1897—98., 1905.Somogyi Zsigmond: Magyarország főispánjainak története. Bp., 1902. Illés József: A jogtörténeti kutatás módszertani követelései és a vármegyék eredete. Concha-emlékkönyv, Bp., 1912. A nemesi vármegyéről: Tagányi Károly : Megyei önkormányzatunk keletkezése. Akadémiai értekezések a történettudományok köréből. XVIII. k. Bp., 1899. Török Pál: A nemesi vm. megalakulása. Kolozsvár, 1907. Steiner Gyula : A vármegyei közigazgatás múltja, jelene és jövője. Nyitra, 1908. Ereky István: Tanulmányok a vármegyei önkormányzat köréből. Bp., 1908. U. a.: A magyar helyhatósági önkormányzat. 2 k. Bp., 1908—10. Rábel László : A vármegyék múltja és jövő hivatása. Sopron, 1911. Gábor Gyula : A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Bp., 1908. Osváth Gyula: A vármegyei autonómia és a vármegyei tisztviselők 1848 előtt. Bp., 1911. U, a.: A magyar vármegyei szervezet 1608-ig. Bp., 1913. Wertner Mór : Szolgabíró. Századok, 1909. Hóman Bálint: Szolgabíró, u. o. Török Pál: Szolgabíró, u. o. Holub József: Szolgabíró. Magyar Nyelv, 1917. U. a. : A főispán és alispán viszonyának jogi természete. Különnyomat a Fejérpataky-emlékkönyvből. Bp., 1917. U. a.: Zala megye története a középkorban. I. Pécs, 1929. Istványi Géza: A megyei írásbeliség első korszaka. Századok, 1937. U. a.: A generális congregatio. Levéltári Közlemények, 1939—41. Az örökös főispánságról Hajnik Imre írt. Ak. ért. a tört. tud. kör. XIII. 1888. A megyei jegyzőre 1. Föglein Antal: A vármegyei nótárius. Levéltári Közi., 1936. A szolgabírói hivatalról Zsoldos Ignác írt, Pápa, 1842. A vármegyei monográfiák között, amelyeket itt nem sorolhatunk fel, a régebbiek sokkal jobbak, mint az újabbak.
