Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
hirtelen mást gondolt. Az egybehívott rendekkel közölte, hogy lemond, de nem Rudolf, hanem harmadik unokatestvére, Báthory Endre bíbornok javára. Az országgyűlés 1599 március 30-án Báthory Endrét fejedelemnek ismerte el, néhány nappal később írták alá Náprágyi és Bocskay a prágai egyezményt. 1 ) Rudolf nem közvetlenül fordult a bíbornok fejedelem ellen, hanem Mihály havasalföldi vajdát biztatta fel támadásra. Az ütközet 1599 október 28-án a vajda javára dőlt el, a menekülő fejedelmet október 31-én a székelyek gyilkolták le. Ezen a napon vonult be Mihály vajda Gyulafehérvárra, ahol átvette a fejedelmi kancelláriát, élén Náprágyi püspök kancellárral és Jacobinus titkárral, s magát Rudolf helytartójának és főgenerálisának címezve kezdett uralkodni. Az országgyűlés rövidesen elismerte Erdély fejedelmének. 2 ) 1600 szeptemberében felkelés tört ki Mihály vajda ellen, akinek zsarnoki uralmát még a kemény kézhez szokott erdélyiek is tűrhetetlennek érezték. A felkelők Básta György felsőmagyarországi főkapitány segítségével győztek, Mihály menekülve hagyta el az országot. Básta szereplését az magyarázza, hogy Rudolf Mihály vajdát csak eszköznek választotta Báthory Endre megbuktatására, de nem helyeselte, hogy az Erdélyt a maga számára szerezte meg. Mihály vajda bukásával a kormány rövid időre az erdélyi tanácsurak kezébe került, akik közül Csáky István volt a legtehetségesebb és a Iegerélyesebb. Mint az ország főkapitánya (generális capitaneus regni Transsilvaniae) intézkedett, országgyűlést is tartott. 3 ) Csáky Istvánnak Székely Mózes volt a legerősebb ellenfele a fejedelemségre pályázók sorában. A rendek azonban nem tudtak dönteni, hanem inkább úgy határoztak, hogy volt urukat, a Lengyelországban tartózkodó Báthory Zsigmondot, akinek országlása a rákövetkező zavaros időkhöz viszonyítva a nyugalom korszakának tetszett, újból fejedelmüknek kiálltották ki. Básta, aki úgy gondolta, hogy Erdélyt Rudolf számára szerezte meg, felháborodva hagyta el az országot. 4 ) A felsőmagyarországi főkapitány most Mihály vajdával szövetkezett, akit nemrég űzött ki Erdélyből. Mihály vajda hitt neki, de vesztére, mert miután Báthoryt legyőzték és Moldvába kergették, 1601 augusztusában elfogatta és megölette szövetségesét. 5 ) Básta még ezután sem tudott úrrá lenni Erdély fölött. Báthory visszatért Moldvából és lassan kiszorította a főkapitányt. De 1602 júniusában újra elkedvetlenedett, lemondott, Erdélyt átadta Rudolfnak, akinek nevében Básta most újra megjelent, az ellenálló Székely Mózest legyőzte és kormányozni kezdett. Mellette Csáky István játszotta a főszerepet, aki Rudolf kitartó hívének bizonyult. 6 ) Habsburg-interregnum. Prágában, Rudolf udvarában felmerült az a kérdés, amely már I. Ferdinánd idejében foglalkoztatta a központi kormányt: hogyan lehetne Erdélyt, amely most újra a Habsburg-ház birtokába került, a legjobban !) E. O. E. IV. k. 76., 81. 1. a ) E. O. E. IV. k. 95., 100., 341., 345. I. 3 ) E. O. E. IV. k. 391., 404., 410., 577. 1. *) E. O. E. IV. k. 411., 413. 1. ' 6 ) E. O. E. V. k. 10., 13. 1. «) E. O. E. V. k. 28. 1.
